Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

is. 1870 körül kezdtek a faluban letelepedni nem magyar anyanyelvű bányászok. 1930-ban 868 magyar, 66 német és 6 egyéb anyanyelvű lakosa volt. — P. sz..„Magyar falu (1865-ben). Az itteni hegyekben találtak elsőben kevés mennyiségű vas követ; állítás szerént innen vette elnevezését". — Fcs.: „Málészáju somogyiak, kutyaszáju vasiak, szépjárásu hetényiek." — Vasas '1954-ben Pécshez csatolt település' [1292—7: Vosos: Györffy 1:403]. A m. vas fn. -s képzős származékából, a vasas mn.-ből keletkezett. Feltehetőleg azzal kapcsolatos, hogy a falu lakói vassal adóztak a pécsváradi apátságnak. De 1. 1138/1329: Vasas szn. [MNy. 32:132] is. (FNESZ. 683.). 2. Fenyő utca [Pt: ~] U. 3. Gubër, -be: Gubér, -be [K9: Guber; sz, 1 Mt: Guber; sz, sző] Fr, Sz, Ds, sző. 4. Bence utca [Pt: Bencze József u] U. 5. Szövetkezet utca [Pt: ~] U. 6. Csatorna: Bánya-árok Vf. 7; Gubër köz [Pt: ~] Köz, U. 8. Grubër köz [Pt: ~] Köz, U. Egymás alatt van a két azonos nevű köz. 9. Kis köz Köz. Kis átjáró két nagyobb utca között. 10. "A" utca [Pt: ~] U. 11. "Május 1" mozi É, mozi. 12. Vőgy: Völgy Vö, r, Fr. 13. Liget utca [Pt: ~] U. Szőlő, gyümölcsös és erdő övezi. 14. Templom [K16, Mt 1926: Templom; berajzolva] É, templom. 15. Puskás Tivadar utca [Pt:~] U. 16. Nevelő utca [Pt: ~] U. 17. Orvosi Rendelő [Pt: ~] É, rendelő. 18. Berkënyés, -be: Berkönyés, -be [K8/b, K12: Berkenyés K8/a: Berkenyésföld; sz K9: Berkenyes, Berkenyés ; r, sz, 1] Vö, r, sz volt; most Fr, új utcákkal. Egykor berkenyefák álltak itt. 19. Vőgy-rét [K8/a, K8'b, K8/c: Völgyrét; r] Vö, r, 1. 20. Buszmegálló [Mt: Vasas II. am.] Buszmegálló. 21. Iskola köz [Pt: ~] Köz. Iskola van mellette. 22. Posta [Pt: ~] É. 23. „B" utca [Pt: ~] U. 24. Iskola [Ált. iskola] É. 25. Vörös leses ut Űt. Vörös salakkal javított út volt. A régi faluból a Völgyön át a Parcsin aljába vezetett. 26. [K8/á: Irgalmas; sző] Ma is sző. 27. Csarnok köz [Pt: ~] Köz a régi tejcsarnok mellett. 28. Presszó: Csillés presszó: Csillés, -be [Pt: Presszó Hiv: Csillés eszpresszó] É, presszó. 29. Ábécé [Pt: ABC] É, kisáruház. 30. „C" utca [Pt: ~] U. 31. „D" utca [Pt: ~] U. 32. Parcsin utca [Pt: ~] U. A Parcsin nevű határrész aljában. 33. Somoska, '-ba [K9: ~ ; sző, sz] Do, sző. 34. Orosz Gyula utca [Pt: ~] U. 35. Vasasi-árok [Mt: ~; Vf] Vf. A bogádi határban már Hódos ennek a Vf-nek a neve [Mt, Bt: Hódos; Vf]. Árpádkori víznevünk Hódos, Csapa-árok [Györffy 1:249] Hird, Bogád, Eilend, Sarlós határában egyaránt felbukkan a régi forrásokban. 36. Betlen utca [Pt: Bethlen Gábor u] U. 37. Presszó [Pt: ~] É. 38. „Szénbánya" Művelődési Ház [Hiv.: ~] É, művelődési otthon. 39. Berkenyés utca [Pt: ~] U. Vö. a 18. sz. névvel! 40. Határ utca [Pt: ~] U. Régen itt húzódott a faluhatár Somogy és Vasas között. 41. Gabona utca [Pt: ~] U. Korábban itt csépelték a gabonát. 42. Kut utca [Pt: ~] U. Az utca és a 1 szélén nagy kút volt. 43. Hajadon utca [Pt: ~] U. 44. Legény utca [Pt: ~] U. 45. Temető [Mt: ~] Te. VASAS I. (korábban: Somogy falu) belterülete: 46—131. 46. Somogy, -ba (-on), -bu (-ru), -ba (-ra), -i [BC1—3: SchQl—9, K8, 9, P, Mt, Bt: Somogy Hnt, Pt: Vasas L] Lh, Vr. 1954-ig önálló falu volt; azóta Pécs része. — Az Árpádkorban Újfalu volt a neve [Györffy 1:398: Nove Ville (1058-ban), Vyfolu (1323ban)] ; a 15. sz. elejétől Somogy néven említik a források [Zichy Okmánytár V. 443., V. 450.: Somogh (1406-ban)]. Az Újfalu név arra utalhat, hogy ez a település a szomszédos községekhez képest lehetett új, esetleg újonnan épült faluról van szó. Györffy szerint „Nevét fenntartotta újfalu erdei tisztás Budafának a Somogy határa mellett levő részén (1926. Mecsek turista térk.), mely eredetileg Újfaluhoz (a mai Somogyhoz) tartozhatott" (i. m. 399.). — A Somogy helynév bizonyára somfában bővelkedő helyet jelent [Föld és Ember IX. 42. o., 1930.].