Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

13 3 CSERKÚT Cserkút : Cserkút, -on, -ru, -ra, -i [BC1 : Cherkutt, Cherkutth, Tserclkugh BC2— 8: Cserkút, Cserkuth SchQl—3: Cserkút SchQ4—9: Cserkút K2—10, 12, 16, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Cserkút] — T: 868 ha, 1509 kh — L: 795. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott magyar falu volt; lakossága többségében jelenleg is magyar anyanyelvű. Csak a múlt század második felében jegyeztek fel itt egy-egy német, ill. egy délszláv családot. — A K2 szerint: „E helység nevét a községi déli részén lévő cser bokroktól borított dombok tövében fekvő, vörös sziklák közül előtörő forrástól nyerte". — P. sz. : „Cserkút: hihetőleg, az így nevezett és bőforrású vizével a helységet ellátó, és abban létező kuttól vette nevezetét. Fekszik a Hegyalja vidéke nevű helyen". — A. sz. a falu egyik forrása ma is egy öreg cserfa tövénél bukkan elő, és „ettü kapta nevit a falu". — Fcs.: „Elindút Boda, utána Bakonya, hasraesött Tőtős, most is nyögi Szőlős, Cserbe lakó Cserkút, pörcös Patacs, ingyenélő Rácváros, vérszopó Pécs, kontyos Pelérd, lónyúzó Bicsérd, kurvatartó Gerde, Rugásd..." A Hegyalja vagy Mecsekalja községeit nem éppen hízelgőén bemutató falucsúfolót ma már csak töredékesen ismerik ezen a vidéken. — A. sz. a helységek azért kapták jelzőiket, mert rászolgáltak. Azaz: Kővágószőlős szegény falu volt; Rácvárosban sok jómódú család lakott; a patacsiak szerették a pörcöt ,töpörtyűt'; a pellérdi menyecskék régebben „erős kontyot viseltek"; Cserkút határa a pécsi káptalan tulajdona volt; Bicsérdet lótartása tette híressé. — Cserkúton régebben (1945-ig) nem voltak népi és hivatalos utcanevek. A lakosság a belterületen inkább a családnevek és a házak említésével tájékozódott. — Pécs közvetlen közelsége nemcsak a helyi nyelvjárásra hat, hanem a tájra is. Cserkút déli határrészében több fontos ipari üzemet létesítettek a vasút és a műút mellett. E terület népi földrajzi nevei (Somos, Kükép ajja, Tompa stb.) valószínűen hamarosan kihullanak a népi emlékezetből. — A határ földjeinek művelésében jelentős változások történtek. Mivel a köves talajú dombokat nehéz szántani, ezek nagyrészt parlagon maradnak. Ujabban a 6-os út mentén üdülőtelkeket alakítanak ki. — Cserkúton a bányaművelés előtt sok forrás és kút volt a mezőben, erdőkben. A források vize jelentősen elapadt vagy teljesen elszökött. — Az erdők, erdőrészek nevét kevésbé ismeri a helyi lakosság. (Az erdő nagyrészt káptalani birtok volt, illetve a bicsérdiek bérelték.) Cserkút [1290 k.: Györffy 1:295]. Arra utal. hogy a falu egy cserfákkal körülnőtt kútnál, forrásnál épült. (FNESZ. 161, 162). 1. Pap-lénia: Pap Jánosék házik-fölötti-lénia Űt. Az ott lakó család nevéről. 2. Szőlősi ut: Szőllősi ut Üt, Kővágószőlős felé vezet. 3. Itató-kut: Sófalvi-kut: Kis Baktër-kut Elpusztult kút. Az ott lakó családok nevéről. 4. Paj Jánosék-fölötti-dülő D, sz, sző. Az ott lakó család nevéről. 5. Fölső-högyi-kapu : Fölsői-kapu: Szántóházi-kapu Legelőkapu volt a Szántó család háza mellett. 6. Főső utca [Petőfi Sándor u] U. A falu magasabban fekvő, északi része. 7. Szörküji ut: Szörkü utja: Köz U. A Szörkü felé vezet. 8. Sasék utcája [József Attila u] U. A népi neve Búzás József Sas ragadványnevéről. 9. Jágerház: Uradalmi erdészház É. A helyi erdész lakta. 10. Mosóhel: Falu kútja Kút. Cserfa tövében volt eredetileg a forrás. Bő hozamú, tiszta vizében régebben mostak a falubéliek. Mosóház is állt itt. Lebontották, mert a mosóhely megszűnt. 11. Templom utca [AZZcotmány u] U. Itt áll a falu temploma. 12. Katolikus templom: Templom, -ba [K12: Szent János templom, Szent János egyház] É. A község r. k. temploma a 13. században épült. Román stílusú műemlék. 1974-ben restaurálták. 13. Hősöli tere Tér. Itt áll a hősök szobra. 14. Hősi emlék Szo. Az 1. és a '2. világháborúban elesett katonák emlékét őrzi. 15. Községház: Tanácsház: Kidturház: Vegyesbót: Italból É. A tanácsi kirendeltség épületében kultúrterem és két bolt is működik. 16. ÁltaZános Iskola É. Korábban egyházközségi iskola volt. 17. Tüzoltószertár: Kovácsműhel É. Egykor ez volt a falu kovácsműhelye. 18. Köröszt: Templom-kö-