Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

elején telepedett itt le néhány német, majd magyar kisházas. A század végén cigánycsaládok érkeztek ide. 1930-ban 24 magyar, 14 német és 32 cigány anyanyelvű élt itt. 1970-ben 4 lakosa volt. — P. sz.: „Petőcz, ez egy kis puszta a határban 6 házzal, egészen az erdők között, ugyanezen puszta Viganvárnak is neveztetik". 73. Vörös-pocséta: Véres-kut [K5: Vörös Pocséta; e K8/a, K8/b: Veres Pocséta; e] Ho, e. A F-ból vöröses színű víz tört fel. A környéke mindig sáros, mert a vaddisznók járnak ide fürödni. Nh.: Egy pásztorfiú vagy egy öregember (?) vette először észre a földből feltörő vörös vizet. Amikor megkóstolta, akkor derült ki, hogy az nem is víz, hanem bor, amelytől egészen megittasodott. 74. Tótvári-erdő : Uradalrni-erdő Hs, Ds, e a Tótvár nevű helytől É-ra. 75. Irtás, -ba [K8/a, K8/b: ~ erdő; e] Hs, Ds, e. Korábban irtásföld volt. 76. Harangláb É. Harangtartó kis torony Petőcön. 77. Petőci-köröszt Ke Petőcön. 78. Pajtahel [K8/a: Uradalmi sz(ántó) /.(öld) ; sz] Os, sz, k. Egykor pajta állt itt. 79. Jágerház [K8/b: Uradalmi erdészlak] É. A káptalani erdő erdésze lakta. 80. Bakonyai-határ [Ki/a: ~; e K8/b: Bakonyaer Hotter] Hs, Ds, e. 81. Vörös-pocsétai itt Űt a névben említett hely felé. 82. Kánya-vőgy [MoFnT2: Kánya-völgy] Vö, e. — A. sz. sok kánya fészkel itt. 83. Csordacsapás [K8/a, K8./b: ~; út] Csa volt a Cserma legelő felé. 84. Szöllösi-határ [K8/a: Szőllősi határ K8./b: Szöllöser Hotter] Hs, Ds, e. A falu külterületének K-i határvonala. 85. Högytetei ut Üt a Hegytető nevű hely felé. 86. Karácsony-tó [K5: Karácson tó; e MoFnT2: ~] Vö, e, r benne kis tó. Nh.: A tó vize télen nem fagy be. Az a lány, aki férjhez akar menni, karácsony éjjelén megfürdik benne. 87. Határ-kű: Ütköző-kű. Asztal nagyságú kő a régi káptalani és községi erdő határán. 88. Szurdok, -ba [K5, K8/a, K8/b: ~; e] Hor és út Petőc felé; mellette e van. 89. Mohos-ódal: Mósma-ódal [K5, K8/a: Mósma oldal, Mohol oldal; e K8/b, NB: Mosma oldal; e] Ho, e. — A. sz. az É-ra lejtő Ho fái nagyon „mohosak". 90. Vágás, -ba: Villany pásztor Ds, e és irtásföld, ahol villanyvezeték van. 91. Szamaras-tető Ht, e, irtás. Igen meredek hely. — A. sz. csak szamár tudott itt felmenni. 92. Szamár-hát Ho, e. 93. Högytető: Tető, -re [K5: Tető; e K8/a, K8/b: Hegytető; e] Ht, e. 94. Bőcső-fé Vfő, F és e. Nh.: A török elől ide menekült a falu lakossága. Valaki bölcsőben eddig hozta gyermekét. Innen a név. — A f é ~ fő 'magasabb fekvésű hely', ill. 'a völgy kezdete'. — A. sz. ha tavasszal bőven ad vizet a völgy forrása, jó termés lesz abban az évben. 95. Viaszpárna Vfő, e és F. Egyesek szerint viasszal próbálták eltömni a F vizét, de ez nem sikerült. Mások szerint viaszhoz hasonló anyag van a F vizében. 96. Bak-hát Ht, e. 97. Högy-ódal [K8/a, K8/b, KlO/a: Hegy oldal; e] Ho, e. 98. Hogy ajjai ut Űt a hegy aljában. 99. Egészség-gát F és Vf. A név eredetéről adatközlőink nem tudtak felvilágosítást adni. 100. Mósma ajja Do, e. 101. Cigó föle [K5: Czigo föle; 1] Ho, e, bokros, bozótos. 102. Puszta-Cigó [K8/a, K8/b: Puszta Czigó; 1 K10, a: Puszta csigo) Dt, Men, 1, bokros. 103. Szamaras ut Űt a Szamaras-tető felé. -— A. sz. ezen az úton vitték szamárháton a vizet a Jakabhegyi várba a szerzetesek és a törökök. 104. Nyistár, -ba [K5, K8/a, K8/b, KlO/a, KlO/b: ~; 1] Hs, Szas, e, 1. 105. Nyistár-vőgy Vö, Do, e. 106. Gubacs-tetö: Gubacs, -ra [K5, K8/a, K8/b, KlO/a: Gubacs; 1] Do, Men, e. Korábban 1 volt. 107. Jurdi-farok Do, Men, 1. 108. Tótvári-legelő Vö, Os, 1, e. 109. Csörgő-kut F és Ds, e. Lassan csörgedezett belőle a víz. 110. Községerdő [K5: Község erdeje; e] Vö, Vm, Ds, e. A falu erdeje volt. 111. Bánya-fark [K8/a, K8/b, NB: ~; e] Ho, e. Mellette kőbánya volt. 112. Kübánya Ds, e, mlen. Régen itt kőbánya volt. 113. Bánya ut: Nyistári ut Űt volt a régi kőbánya felé. 114. Tótvári-dülő Ds, Men, sz, 1, cigánylakásokkal. 115. Tótvári uj osztás [K9/b: Totvár „uj kiosztás"; e, 1, sző, sz] Ds, 1, sz. 116. Cigánylakás Fs, Os, Lh, k. 1967-ben itt 13 kis házban 49 cigány nyelvű ember élt. 117. Cigó, -ra: Cigói-högy [K3, 5, K8/a, K8/b: Czigó Hegy,