Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

állt csárdát gondolták római-korinak. 327. Puszta-csárda: Bodái-csárda A 19. században ezen a helyen csárda létezett a Kaposi út mentén. 328. Puszta-csárdadülő S, Men, sz. Vö.: a 327. sz. névvel! 329. Kaposi-dülő [K9/b, K12: ~; sz] S, Men. A Kaposi út mellett fekszik. 330. Köröszt Ke volt a Mokrádi út és a Kaposi út találkozásánál. 331. Alá-dülő [K4, 5: AZá Dűlök; sz K8/a: Aládülők; sz K9/b: Alá dülő; sz K12: Aládülő; sz] Men, sz. — A. sz. a hely ZefeZé (D-nek) lejt, és itt a földek a Kaposi útra cl őrnek. A K8/a szerint ezen a néven 3 kisebb dűlő van feltüntetve. 332. Dávodi-aládüllő-rétek [K8/c: Dávod aládülő rétek; r] Men, S, r. 333. Dávodi bejárat Űt a Dávod felé. 334. Csúcsa, '-ra: Csúcsai-düllő [K4, 5, K8/a: Csúcsa Dülő; sz K9/b, K12: Csúcsai dülő; sz] Men, S, sz. — Nh.: Régen falu volt itt. Egyesek szerint Csúcsán palánkvár és kolostor létezett, és a vár egy Csúcsa nevű török vitézről kapta nevét. — Kondacs Pál szerint rómaikori telephely volt. Egy padlófűtéses helyiség nyoma ma is megvan. A hely még feltáratlan. 335. Közép-düllő: Középső-düllő [K4, 5: Középső Dülő; sz K8/a, K12: Középső dülő; sz K9/b: Középső düZő; sz, r] S, Men, sz. Nh. : Csúcsa környékén, így ebben a dűlőben is régi település nyomai kerültek elő. — A K9/b jelzet térkép a Dávod nevet erre a helyre teszi. 336. Kaposi ut Út. Régen ez fő közlekedési út volt Pécs és Kaposvár között. Egyesek szerint római-kori útvonalról van szó. Vö.: a 334. sz. névvel! 337. Vasköröszt Ke volt négy akácfa között. Vasból készítették. 338. Kaposi-hid Híd a Kaposi út és a Malom-árok találkozásánál. 339. Csapás, -ra [K8/c: Csapás az itató kúthoz] Út. 340. Dávod ajja S, Men, sz. 341. Hosszu-főd [K8/b: Hosszú föld; sz] Men, S, sz. Itt hosszabbak voltak a parcellák. 342. Sürü, -be: Sürüi-dülő S, sz. A r és sz között fás, bokros sűrű. korábban kis e volt. 343. Sürüi-rét S, r. 344. Szinmëgye: Kőképi-dülő: Kükörösztidülő [K8/a: Kőképi dülő; sz K8/b: ~; sz] S, sz. A dűlő a faluhatár mentén van, ahol kőkereszt állott. 345. Kiványoga, '-ba [K3: Kiványa Mező, Kiványa; sz K3: Kiványa Föld; sz K4, 5, NB: Kiványoga; sz K8/a, K9/b: Kiványoga dülő; sz K9/a: Kiványa; sz] S, Men, sz. — A. sz. hajdan sűrű (fás, bokros hely) volt. — NB szerint „hajdan nagy sűrűség volt, neve tán a kivágásból származik". 346. [K8/c: Helység rétje; r] 347. Kerek, -re: Kereki-rétek: Kereki-dülő [K3—5: Kerék Rét, Kerek, Kerek rétek; r K8/a: Kerek rétek; r K9/b, K12: Kerek; sz, r P: Kerekrét; sz] S, Vö, r, sz. Hajdan itt kis kerek 'erdő' lehetett. Vö.: a 342. sz. névvel! 348. Sürüi-rétek: Sürüi-rét ajja S, Vö, r. Vö.: a 342. sz. névvel! 349. Sürüikut Kút. Gémeskút volt a Sürü-ben. 350. Delelő-kut Kút volt a legelőben. 351. Sürüi-domb: Kereki-domb D, kis halom, r, bokros, cserjés. 352. Csúcsa vára S, Men, sz. Nh. : Vár volt itt egykoron. Csúcsa nevű vitéz nevéről. Lásd még a 334. sz. név alatt! 353. Csúcsai ut Űt a 352. sz. hely felé. 354. Pap réttye: Plébánia réttye S, Mf, r, sz. A plébánosé volt. 355. Szaros-kut: Száraz-kut Nyitott, forrásszerű kút volt a legelőben. Nyáron kiszáradt. 356. Főső-uj-rét S, Mf, r. 357. Berök, -be [K3—5: Bereg Rét, Bereg, Berek; r K8/a: Berek rétek; r K9/a, K9/b, K12: Berek; r, k] S, Mf, vizenyős, rét, nádas. 358. [K8/a: 1, dülő; sz] 359. Nagyrét [K9/b, K12: ~; r, sz] S, r. 360. Középső-uj-rét S, Mf, r. 361. Uj ut Üt, dűlőút volt. 362. Kis-uj-rét S, Mf, r. 363. Fenyősi-határ S, sz, r. Bicsérd (Fenyőspuszta) határa mentén. 364. [K8/a: 2. dülő; sz] 365. Uj-rét S, Mf, r. 366. Asó-uj-rét S, Mf, r. 367. Tűttősi-rét: Tűtüsi-rét S, Mf, r. Régen rétcsere folytán került a kővágótőttősiek birtokába. Most újra-Bakonya része. 368. Országút: Hatos ut: Hatos Űt. A 6. sz. főútvonal Pécs és Barcs között. 369. [K8/a: 3. dülő; sz] 370. Kűhid Kőből épült régi híd. 371. Csörögő Vf és F. 372. Márkó, -ba: Márkó-csárda: Kűhidi-csárda [K8/a: Csárda K12: Kőhidi csárda Hnt, Bt, M, MoFnT2 : MarZcócsárda] É, csárda oszlopos fészerrel. Egykor Márkó nevűé volt. 373. Sipos-tanya: Siposék: Szamaras [Hnt: Vargatanyá] É, Ta. Sipos Imre lakja, aki szamarakkal