Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

dakttt: Csordacsapási-fórás F és kút. Itt itatták a'csordát. 133. Cserös, -be [K9/a: Cseres; e, sző] Ds, e. Cserfás e volt. 134. Itató F és Ds, e. Vaditató hely és környéké. 135. Farkas-tető [MoFnT2 : ~] Ht, e. — Egyes a. sz. farkasok tanyáztak itt régen; mások szerint egy Farkas nevű vitézről kapta a nevét. 136. Tető, -re: Högytető: Hogy gerinc [K4: Hegytető; e K5, K8/a: Tető; e K16, M: Hegytető] Ht; ê- 137. Nagy-vőgyi-árok: Nagy-vőgyi-patak [K16: Nagyvölgyi p.] Vf a bodai határon. Az É—D irányú Nagy-völgyön folyik végig. 138. Bodai határ K8/a: ~] Ds, e. Bakonya Ny-i szomszédja Boda község. 139. Nagy-Rege [K16, MoFnT2: ~; e M : Nagy-rege] Os, Men, e. 140. Cigánytelep: Cigánfalu: Oláok [K7: Cigánylakás] Men, e. Oláhcigányok laktak itt régen a vesszőből font, sárral tapasztott kunyhókban. 141. [K9/a: Uradalmi cser; e] 142. Cser-tető Ht, e. A Cser felső, É-i része. 143. Villanypászta Villanyvezeték a Cserben. 144. Högy-ali ut; Högyódal Űt és Ho, e. 145. Árvácsa, '-ra: Árbácsa Ds, e. 146. [K9/a: Gyalán; sző, sz] A népi emlékezetből kihullott ősi magyar helynév. Csak a K9/a jelzetű térképről ismerjük. 147. Helek-erdői-kű : Jel-kű: Betyársír Ds, e és egy kőből faragott jelző kő. — Nh. : Itt egy betyár van eltemetve, Patkó Bandi betyárjainak egyike. —- A kő felirata: „K. U. 1865." Vörös Vince szerint 1865-ben azért tették ide a kövét, hogy jelezze az erdőben a községi (K) és az uradalmi (U) terület határvonalát. 148. Helek-erdő: Herek-erdő [K4, 5, NB: Helyek erdő; 1 K8/a: Helyekerdő; 1] Ds, é. — A. sz. korábban itt sz volt. A parcellákat mondták helek-nek. Csere folytán a hely a káptalani birtokhoz került, és erdősítették. 149. Gesztönyés, -be Os, 'Men, e. A régi út mellett gesztefa sor van. 150. Országút Űt Hetvehely felé. 151. Erdészház [Hnt, Bt, M, MoFnT2 : Erdészlak] Lh. Az erdész lakása. 152. Nemös-szöllő: Nemös-szölle [K5: Nemes Szőlő; e K8/a: Nemes szőlő; e] Os, Men, e. Korábban sző volt. 153. Községi-erdő: Téesz-erdő [K8/a: Község elkülönözött erdeje; e] Os, Men, e. 154. Nagy-Árvácsa: Nagy-Árvácska: Árbácsa, '-ra [K4: Nagy Árvácska; e K5: Árvácska; e K8/a: Árvácsa; e] Ds, Men, e. Régen kőfejtő hely volt. 155. Kis-Árvácsa: Kis-Arvácska [K4: Kis Árvácska; e K5: Árvácska; ë K8/a: Árvácsa; e] Ds, Men, e. Kisebb területű, mint a 154. sz. hely. 156. Patkó fája Ds, e. Itt állt egy nagy bükkfa. Rá volt vésve: „Itt járt Patkó Bandi 1852. VI. 12." A fát ellepte a fagyöngy, kiszáradt, majd 1920 körül kivágták. 157. Nyistár, -ba [K4, 5: ~ ; e, 1] H, Men, e és irtásföld. 158. Lucsi, -ba [K9/a: Litísi; sző] Ds, e. Régen fenyves volt. 159. Szupor-vőgy : Cupor-vőgy : Cukor-vőgy Vö, e, bokros. Régen itt malom állott. Ennek tulajdonosa volt Szupor Ferenc. A völgy neve a bakonyai őslakosság nyelvében ma is Szupor-vőgy ; az ide települtek mondják Cupor- és Cukor- előtaggal. 160. [K8/a: „Tilalmas Legelő"; 1 K9/b: Tilamos; 1, e] 161. Cigán-kut: Lajos-fórás : Jóska-fórás : Erdőfé kuttya F. Az Erdőié ('Erdőfő') nevű helynél ered. Cigányok jártak ide vízért. Monostori Lajosról nevezik Lajos-forrásnak. 162. Cigán-kuti-erdő Ds, e. 163. Koma kuta: Koma kúttya [NB: Komakút] Do, bokros, mlen. Régen itt kút volt. Az egyik községi bíró komája ásatta. 164. Cser, -be [K4, 5, K8/a: ~; e K9/a: Cseres; e, sző K9/b: ~; e, 1 K12: ~;l,eP: Cseri erdő; e] Ds, Men, 1, bokros. Régen csererdő volt, most 1 néhány öreg cserfával. A K8/a szerint: „Község elkülönözött erdeje". 165. Üzemlénia Űt az erdőben. Az erdészet vágatta ki itt a fákat, hogy az üzemi lénián szállíthassák a kitermelt fát. 166. Sopronyi Bander higgya Híd. Soproni András itt hidat csináltatott. 167. Sopronyi Bander uttya Kis dűlőút volt a Nemes-szőlő felé. 168. Nyistár-vőgy : Nyistár-vögyi-legyellő : Nyistár-legyellő Vö, 1. 169. Egészség-gát Vf. 170. Káposztás, -ba: Káposztás-ódal Ho, e. Alatta káposztáskertek voltak. 171. Tilámos, -ba: Tilalmas, -ba: Tilámas, -ba [K3: Tilalmas, Tilalmasi Mező; sz K4, 5: Tilalmas elhagyott föld; 1 K4, 5: Tilalmas elhagyatott