Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

Az adatközlők nem ismerték: 2. K9/b: Auszere Reiche — 3. K9/b: Haupt Gasse — 9. K9/b: Innere Reiche — 15. K9/b: Glocken Stuhl Platz — 20. K9/b: Wirts­hauz Gasse — 27. K9/b: Cserdi Straße — 33. K9/b: Friedhof Gasse — 139. K16: Örh. — 153. K9/b: Falu dülő — 157. K9/b: Kaposer Straße — 191. K9/b: Wappen Mühl — 197. Kl : Homokásás. Nem tudtuk lokalizálni: Zsolt Zsigmond gyűjtéséből: Kovács-parlag (Kovács ne­vűé volt? Esetleg a falu kovácsának föld­je?), Tömbi gödre (Völgy volt a Község­erdőben. A Tömbi család nevéről.). Az írásbeli nevek forrásai: Kl = 1777: ML. fasc. 469. No. 33. — 1780 k.: GT. 37/b — K4 = 1879: GT. 28. — K6 = 18. sz.: Metales 11/73. (Bm. L.) — LF — 1812: Li­ber Fundualis Poss. Boda (Bm. L.) — K8/a = 1862/a: BiÚ 80. — K8/b = 1862: BiÜ 81. — K8/c = 1851: BiÜ 86. — K8/d = 1862 e.: BiÜ 89. — K9/a = 1855: BmK 34. — K9/b = 1857: BmK 29. — K9/c = 1876: BmK 523. — K12/a — 1865: Kat. színes birtokvázrajz Bicsérden —K' K12/b .= 1890: Kat. térkép, Gertig Károly tu­lajdona — T: 1853: Telekkönyv (Bm. L.) — Fk = 1906: Földkönyv (Gertig 1 Béla tulajdona) — K16 = 1883: KT 5560: — K17 = 1956: Boda új 10 ezres térkéRe P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: dr. Zsolt Zsigmond 1956/57­ben, 1961-ben és 1971-ben. (Megjelent: BHt. 1972. 459—483.) — Adatközlők: 1957­ben és 1961-ben: Bagolyné Pankó Mária 55, Gertig Károly ny. ig.-tanító 70, Herke Béla 58, Marton Mária 28, Samu Géza 36, Simon József 44, öreg Tóth Jánosné Baumgarten Éva 64 (volt cserdi lakos), Tóth József 55, Udvary Béla 56, Végh Mihályné 57 é. — 1971-ben: Barics Gyula 45, Barics Mária 17, Barics Mihály 67, Keresztes Dezső 63, Kozma Gyula 29, Panka József 80, Panka Vince 60, Simon Mihályné 77, Tóth Géza 65, Turi Ferenc 77 é. 128. BAKONYA Bakonya, '-n, '-ru, '-ra, -i [BC1, 3—8, SchQl—9: Bakonya BC2: Pakonya Kl—6, KB, K9/a, K9/b, K12, P, Hnt, Bt, MoFnT2 : ~] — T: 1503 ha/2612 kh. — • L: 504. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott falu volt, lakossága azóta is magyar. Csak időnként élt itt néhány nem magyar anyanyelvű. 1930-ban a külterü­leti lakókkal együtt 552, 1970-ben 494 magyar anyanyelvű lakta. — P. sz. „Bakonya... a mostani élő nemzedék mindég így hallotta nevezni". — Pes.: „Beletanul, mint a pe­lérdi ló a szántásba." — „Pelérdi bandërok" — mondják a pellérdiekről, mert sok And­rás (Bander) lakott ott. — „Bámul mint bódéi borgyu az újkapura". — A bakonyaiak szerint a „bodaiak mekögnek" (e-vel beszélnek). Fcs. van még Boda alatt! — A. sz. a régi Bakonya a Sűrűi-kút környékén feküdt (a 352. sz. hely tájékán). A falu pusz­tulása után Kis-Bakonya (193. sz. hely) volt az átmeneti szállás, és innen költözött a lakosság a mai falu helyére. Bakonya határában jelentős számban kerültek elő régé­szeti leletek. Mivel a leleteket Kondacs Pál helyi amatőr-régész a Janus Pannonius Múzeumnak jelentette (1970-ben), és adatait Vörös Vince az élőnyelvi névgyűjtemé­nyébe átvette (így azok a régészek rendelkezésére állnak) — helykímélés végett — mi csupán utalunk a lelőhelyek térképi számára: 182, 196, 197, 206, 210, 212, 220, 221, 229, 230, 241, 244, 259, 274, 286, 299, 308, 314, 319, 320, 334, 335, 343, 345, 347. Bakonya [1241 U./1350/1404: Bakonya: Györffy 1:276.]. Szláv eredetű; vö.: szb.-hv. bukovina 'bükkös, bükkerdő'; szín. bukovína 'ua.'; N. (vend) bükonya 'ua. 3 : szik. bukovina 'ua.' L. még Bukovina 'történelmi táj a Keleti-Kárpátok és a Dnyeszter felső folyása között'. A falu neve táj növénytakarójára utal. (FNESZ. 76, 134.). 1. Bekötőút: Szöllősi ut: Országút Üt. Kővágószőlős felé vezet. 2. Fölső köz: Köz: Petőfi körút: Fösőjalu Köz. Ez köti össze a két felső utcát, ezért nevezik tréfásan körútnak. 3. Föső sor: Fös sor: Hergyó sor: Rudi sor [Petőfi Sándor u] U. Magasabban fekszik, mint a falu központi része. Az ott lakó Hergyó család

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom