Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

kapcsolatban a néy. A helytől D-re volt a K16 szerint az őrhegy. (Lásd a 1-39. sz. név alatt!) 105. Csiszárok, -ba [K8/, K8/b: Csiszárok; e 1 K9/b: Csiszárok; e] Vö, e, 1. 106. Csiszárok-vőgy Vö, e. 107. Diós, -ba Dt, e. Kókuszdiófás erdő.: 108. Banyafujtató. Meredek útszakasz. 109. Egédi ut: Csiszároki ut: Vörös ut Üt, Egéd (Szentdomján) felé vezet a Csiszárok nevű völgyön át. Vörös kövekből volt lerakva egy szakasza. 110. Palánták, -ra [LF: ~; sző K8/b, K9/b, P: sz, sző], Ds, Dh, sző, sz, 1. — Egyesek szerint itt szőlőt palántáztak 'ültettek' (?), mások szerint konyhakerti növényeket palántáztak. 111. Belsö-högy [K8/a,,K8/b, K9/a, K9/b: Belső hegy; sző P: Belső szöllőhegy; sző] Ds, Dh, sző, sz. Hetven szőlőparcella van itt présházakkal. Közel esik a faluhoz és az ide vezető úthoz. 112. Sipos, -ba: Siposi, -ba Men, Do, sző, sz. Egykori tulajdonosáról. 113. Sóspár Vö, mlen, 1, r. — A. sz. ide tették a birkák sóját. 114. Nyáros-tüi ut Űt a-Nyáros-tü nevű hely felé. 115. Lucsis, -ba [KlO/a, KlO/b: Lucsics, Lucsis dülő; sz K9/a: ~; sz] Dh, sző, gy, 1, bokros. Korábban fenyves e volt. 116. Sáros, -ba Vö, Ds, e, 1. Vízjárta hely. 117. Picék szöllejik Ds, sző. A Hegedűs család. Píc ragadványnevéről. 118. Mestörék körösztyik: Mestör körösztye Ke és környéke. Itt a tanító földje, 119. Mesíöí-főd Ds, sz, k. A tanító földje volt. 120. Siposi ut Űt a Sipos nevű szőlőhegy felé. 121. Sipos-ódal Do, Men, mlen, akácos, bokros. A Sipos DK-i oldala. 122. Mikó kuttya F. Bárány Miklós nevű kőbányász foglalta (és építette ki) a forrást. 123. Rigoma, '-ba [MoFnT2: Rigoma] Do, Dh, sz. — A. sz. a rigók itt megcsípték az almát. — Valószínűbb, hogy a név a rigó 'madár' -f- mái <y ma 'oldal' szavak összetételéből alakult. 124. Bótos-kut: Botoskut [K8/a: Botos kut; sz K9a, K9/b: Botos kut; sz P: Botos kut; sz] S, sz. A. sz. itt volt a régi Boda [Kis-Boda] botosának 'boltosának' kútja. A dűlő erről a kútról kapta nevét. Nh.: Itt állott a kisbodai templom. Ma is látható a^helye (kis halom) a Pappék földjében. 125. Pap Jóska kuttya: Pálinkaházi-kut F. Első foglalója nevéről, ill. mellette pálinkaház állott. 126. Pálinkaház: Vágóhíd É. Pálinkafőző hely és vágóhíd volt. 127. Mosóhel: Mosó, -ra Vö, r, 1. Régen mosóhely volt. Egy évben háromszor (tavasszal, nyáron és ősszel) volt nagymosás a faluban. A patak partján kádakban végezték az asszonyok a vásznak, lepedők, ruhák lúgozását, majd a szappanozást. A patakban mostak és sulykoltak. Kocsin vitték haza a kádakat és a kimosott ruhát. Ha fáztak az asszonyok, sajtárban (meleg vízben) állva végezték a munkát. 128. Csörge-kut F. Innen kapja a falu törpevízműve a vizet. 129. Csörge Vf a szőlők alatt, a legelőben. 130. Kis-erdő: Csegör, -be Ds, e. Kis erdő. Itt szokták rendezni a majálisokat. Az oldalban sárgaföldes gödör van. Innen vittek földet a tapasztáshoz és a régi földes szobák felmosásához. 131. Pusztaszentegyház S, Men, sz. Nh.: Az egykori Kisboda templomának helye. — Zsolt Zs. szerint ásatáskor itt nemrég számos tárgyat találtak. 132. Kilső-kertekajjai ut Űt a Külső^kertek felé. 133. Kertekajjai-árok: Kertekajjai-csörge Vf. A 82. sz. névnek a falu alatti részére vonatkozik. -, 134. Falu alatt [K9/a: ~ ; 1, r] S, Vö, r, 1. 135. Falukut Kút. A falu népe régen ide járt vízért. 136. Gáspárék kertyik Dt, k. Körösztös Gáspár kertje volt. 137,., Vógóhidi-kut Kút a régi vágóhíd mellett. 138. Aszaji-rét [Györffy 1:271: Aszaj] Vö, r. Cserdi község határában is van ilyen nevű rét. Lásd Cserdi 81. sz. nevét! 139. [K16: őrh.] Régen őr-hegy lehetett. Alatta vezetett el a Kaposi ut (régi római-kori út). Valószínű, hogy az őrhely az útszakasz védelmét szolgálta.. Lásd még a 104. sz. név alatt! 140. Vátyi-kut F és S, Men, e. Az 1812-es Liber Fundualisban szerepel Gátszéli Vátyi Istók neve. A kút feltehetően ennek a családnak a nevét őrzi. 141. Kis-Boda [K8/b, K9/a: Kis Boda, Kis boda; sz] S, sz. Nh. : Itt állott régen Kis-Boda falu és temploma. (Lásd: a 131. sz. név alatt!) A törökök a Várkapuból ágyúzták a falut és templomát. Akik túlélték az ostromot,