Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

KlO/b, P: Kolompéros T: Kolombéros (!)] 234. Pölös, -be [K9/a: Pöllös; r KlO/a: Pó'Iösi KlO/b, P: Pölösi rét NB: PöZösréí] Vö, r. 235. Kis-vőgy [K8: Kis völgy; I KlO/a, KlO/b, T: Kisvölgy P: Völgyi; sz] Vö, r, sz. 236. [K9/a, P: Ökörtilos; 1, sz] 237. [KlO/a: Szőlőkalja KlO/b: Szöllök alja T: Szöllök alja P: Szöllök alja; sz] 238. Szittyós, -ba Vö, Mf, r. Csak szittyós 'sasos' széna termett benne. 239. [K9/a: Kismező; sz] 240. Gesztönyés, -be Ds, sz. 241. Gesztönyés lénia Út. Gesztenyefák állnak az út mentén. 242. [K5: Szőlő; sző] 243. [K5: Gödörfej szőlőnél; gy] 244. [K5: Gyümölcsös, Szőlőnél; gy] 245. [K5: Gyümölcsös, Szilvás oldal; gy] 246. [K5: Gyümölcsös, Szilvás völgyben; gy] 247. Vörös-pari [K5: Vörös pari; sz] Ho, sz. Vörös talajáról. 248. Vörös-hát Hh, e, sz. Vörös talajáról. 249. Csigó-főd Dt, sz. A Csigó család földje volt. 250. Pajta-ódái [K9, 10: Pajta Oldal] Do,, sz, sző, 1. 251. Kis-pajtafő-dülő [MoFnT2: Pajtafő] Ds, sz. Régen itt pajták álltak. 252. AZsó-szöZZő Ds, sző. 253. Templom-sürü Ds, sz, 1, bokros. A templom fölött levő domb. 254. Pap-ódái Ds, sz. A plébánia földje volt. 255. Pap-rét S, r. A plébános javadalmához tartozott. 256. Komáromi ut Út Megyefa és Bükkösd között. (Lásd még 257. sz. alatt!) 257. Komáromi-hid Híd. Komáromi Antal tanácselnök javaslatára építtette a község. Ezen át vezet a 256. sz. alatt szereplő út. 258. Iván-rét: Jëszënszki-rét: Aró-rét [K9/a, K9/b, P: AZsó rét, r. sz KlO/a, KlO/b, T: AZsórét; r] S, r. Megyefától D-re esik. Korábban egyik tulajdonosa Jeszenszky Iván volt. 259. Megyefai-községfőd Ds, sz. A faluközösség rendelkezett vele. 260. [K9/b: Petős rét; r] 261. Megyefai-árok [MoFnT2 : Megyefai-árok; Vf] Vf. Ez volt régen részben Megyefa és Szentdomján természetes határa. 262. Zombár-part Do, sz. A Zombár család tulajdona volt. 263. Irtás, -ba Ds, sz, 1, mlen. 1860-ig e volt. 264. Frőlih-gödör Gs, Ds, sz. Frölich nevű volt tulajdonosáról. 265. [K5: Temető; Te] 266. [K5: Buktatónál; 1] 267. Szentdomján: Egéd, -re [BC3: Szent Dómján BC8: Szt. Domián SchQl: Sz. Domián SchQ2, 3: Sz. Domian SchQ4: Szent-Domian SchQ5: Szent-Domián SchQ6: Sz. Domjan SchQ7, 9: Sz.-Domján SchQ8: Szent-Domján BC3: Egyed K9/a: Praedium Szent Domián; belsőség, e, 1, sz, sző, malom KlO/b: Szt. Dámján P: Szt: Domián; sző Hnt, Bt, MoFnT2: Szentdomján] Lh, Maj. Árpád-kori település. Egféd néven lásd Györffy 1:299. Szentkozmadamján néven lásd Györffy 1:388. Szentkozmadamján középkori magyar falu a török hódoltság alatt elnéptelenedett. Lakatlan puszta volt a 18. században is. 1800 körül kis uradalmi majorság alakult itt magyar és német anyanyelvű lakókkal. A múlt század közepén a németek száma elérte a 30%-ot. A század második felétől mind jobban elmagyarosodtak, ill. kezdték elhagyni a helységet. A múlt század második felében létesült Szentdomján külsőpuszta. 1930-ban Szentdomjánon és Külsőpusztán 147 magyar és 1 német lakott. 1970-ben Szentdomján, Szentdomjáni cigánysor és Szentdomjánpuszta lakóinak száma 158. Egéd középkori magyar falu (Györffy 1:299) a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A hódoltság utáni első összeírásokban még mint puszta falu szerepel, de a későbbiek folyamán nem népesedett be ismét. — A K6 szerint 1746-ban "Tserdi lakosok mégh a török vüágban is birták Szent Damian Pusztát és a szülék a töröknek adóztak ... [1748-ban már] Megyefa és Szent Dámján pusztát a nemes káptalan birta ... cserdi mellett". — 1764-ben (a K6 szerint) „280 fej káposztát füzet a káptalannak ... és 130 urna bort fizet". — P. sz. „Szt: Dómján vagy csúf nevén Egedi puszta". Pesty 2. adatközlője: „Az Egéd nem csúfoló, hanem a két név Sz. Damian és Egéd közösen használtatik". 268. [K5: Korod Egéd; e P: Korodegéd] Lásd még a 267. sz. név alatt! 269. Sáros-kut [K5: Keleti vető; sz P: Sároskut] F. 270. [K6: KöZös Viz; Vf] „Egyid Vize Kölös Völgyből származó patakkal egyesülve KöZös Víznek neveztetik, attól Nap Nyugotra Szent Damianra folyik, mely Cserdiek birtoka".