Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

dal; 1] 93. [K8: Goricza; sző K9/a: Goricza; sz K9/b: Gurica KlO/a, KlO/b, NB, T: Közép-goricza P: Közép Goricza; sz] Gorica község határa mentén fekszik. 94. hegy ellő, -re Ds, 1, mlen, bokros. Marhalegelő volt. 95. Kantáros, -ba: Kantáros-dülő Gs, Ds, sz. Gödröktől határolt hely. Nehéz volt művelni. 96. Fehérkuti-ódal Do, sz. 97. Pap-puszta: Nikszpród-puszta Ds, sz. Pap nevű volt tulajdonosáról. Gyenge minőségű földje kevés gabonát termett. Lásd még Hetvehely nevei között! 98. Korpádi-hát [KIO, 12, P: Korpádi hát MoFnT2: ~] Dt, Dh, sz, e, mlen. Korpád falu határa mentén. 99. Sormási-árok [MoFnT2: Sormás-patak; Vf] Vf. Korpád (régi nevén Sormás) felől érkezik a bükkösdi határba. 100. Körtélös, -be: Hideg-ódal Ds, 1, bokros. É-ra néző hideg domboldal. Vadkörtefák vannak a legelőben. 101. Géra-tőttés [K9: Gera tőtés KlO/a: Gératöltés KlO/b, NB, T: Gera tető P: Géra tötés; sz] Ds, sz. 102. Ká?ii-dro?c [MoFnT2: ~] Vf. Kán falu felől érkezik Megyefára. 103. Kecskeháti-községföd Ds, sz. A községi apaállatok részére fenntartott föld volt. 104. Kecskeháti-községerdő Ds, e. Községi tulajdon volt. 105. Határ-gödör G, Vö, bokros, mlen. 106. Korpádi-ódal [K9, 10, 12, P: Korpádi oldal; 1] Vm, Ds, 1. A korpádi határ mentén fekszik. — P. sz. is „meredek oldal, vízmosásos". 107. Korpádi ut: Köves ut Űt. Korpád felé vezet. Köves talajú határrészen halad keresztül. 108. Mészkemönce-dülő Ds, e, sz. A múlt században itt mészkemencékben meszet égettek. — A. sz. a mészkövet itt bányászták. Régebben a mészégetés ebben a faluban fontos megélhetési forrás volt. Még Somogyba is vittek meszet a szekerezők. 109. Lucsics, -ba Ds, e. Fenyves. 110. Mánszki-gyöp Os, Ds, 1. 111. Mánszkmalom: Rugosinszki-malom É. Vízimalom volt. Tulajdonosairól. 112. Máuszícrét S, r a malom mellett. 113. [KlO/a: Gödöruti KlO/b, T: Gödör ut P: Gödör uti; sz] Gs hely jelenleg is. 114. Mátyás-ódal: Mátyás-part Ds, sz. 115. Szoroskű [K8, KlO/a, KlO/b; T: Szoroskő; 1] Vö, r, 1, sz, bokros, mlen. Sziklafalakkal határolt völgyszoros neve. A völgy kb. 4 km hosszú. 116. Határ-dülő Ds, sz. Itt húzódik Korpád és Bükkösd határa. 117. Határ-dülői-községfőd Ds, sz. A faluközösség rendelkezett vele. 118. Francli-ódal : Kűmalom-ódal Do, sz. A Franci család nevéről. Régen itt kőtörő létezett. 119. Tancsi-főd: Pedagógusfőd Ds, sz. Legutóbb pedagógusok illetményföldje volt. 120. Téglaházi-dülő : Kisvőgy Vö, sz. Téglagyár volt a közelében. 121. Tamás-ódal [K10, 12: Tamás Oldal P: Tamás oldal; 1] Do, 1. — P. sz. „legelő, fenyő bokros és víz mosásos; itt tégla égető kemencze létez". (Lásd még a 120. név adatát!) 122. Rigó-högy [K10, 12, P: Rigó hegy; sző] Ds, sz, 1. Korábban sző volt. 123. Asó-meszes-vőgy [K10, 12, P: Alsó meszes völgy; r] Vö, S, r. Közelében mészégetők működtek. 124. Gájger-malom É. Vízimalom. Geyger József volt egyik tulajdonosa. 125. Dögvető-gödör : Dögtér Do, sz, bokros. Ide temették az elhullott állatokat. 126. Dijás, -ba: Diófa-dülő Ds. sz. Egy nagy diófa állt itt. 127. Kakas-rét Vö, S, r. A Kakas családé volt. 128. Kitérő: Szoroskű: Mészkemönce [K9/a: Kőrontás; 1 P: Mész kemencze; sz] Vö, Os, sz, 1. Mészégető hely volt. Sziklás, köves hely. 129. Pernekker-árok : Malom-árok Vf. Hajdan malmot hajtott. 130. Pernekker-malom: Pernekkermalmi-Szoroskű: Szoroskű: Asó-Szoroskű [K9/a: Alsó Szoros kü, A. Szoroskű; sz, malom K9/b, KlO/a, KlO/b: Szoroskő P: Alsó szoros küi; sz] Vö, r, sz köves, sziklás dombok között. Vízimalom állt itt. Pernecker nevű volt a malom tulajdonosa. 131. Serdán-malom [K16: Szerdán m.J Ma. A Serdán család nevéről. Hetvehelyen ma is van ilyen nevű család. 132. Főső-Szoroskű [K8: Felső szoroskő: 1 K9/a: Felső Szoros kü, F. Szoroskű; r, sz, malom P: Felső szoros küi; sz] Vö, S, r. sz. Sziklás, köves domboldalak között. 133. [K8: Kolb töltés; 1] A Kolb család nevéről. 134. Kecske-hát Dh, sz. Nh. : Régen itt egy vándor jelent meg, és kőkecskét keresett. Innen a név. — Valószínűbb, hogy kecskelegelő volt.