Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

K9/a: öreg Harasz; e K9/b: öreg Haraszt K12/a: ~; 1, sz P: ~ ; e] S, sz. 71. Szili szurdok Hor. Egy Szili nevű ember földje volt itt. 72. [K9/b: vizimalom]_73. Község-rét S, r. 74. Hosszu-főd Ds, sz. Igen hosszú földek vannak itt. 75. Ásórét; Határ-rét: n. Hotarszvíza 'Grenzwiese' [K8/b, K9/b, K12/a, P: Alsó rét; r] S, r. 76. Kékösi ut: Kékösdi ut [K8/e, K8/f: Kékesdi ut K9/b: ut Kékesd felé] Űt. 77. Határ-főd Ds, Hs, sz. Erzsébettel határos dűlő. 78. Halastó [MoFnT2: Nagypalli-halastavak] Tó. 1965-ben épült. Az adatközlők nem ismerték: 1. K9/c: ut Pécsváradra — 7. K8/a, K9/b: Markóhegy P: Belső hegy — 8. MoFnT2: Nagypalli-patak — 28. K9/c: ut Lovász Hetény felé — 31. K9/b, K12/a: Magyar hegy külkert — 36. K12/a: Katamár K12/b: Katamárkert — 40. K9/a: Sütő Cser — 42. Hnt, Bt, MoFnT2 : Bírótanya — 46. K8/b: Kis haraszh fölött K9/b, P: Kis Haraszt felül K12/a: Kis haraszton felül — 48. P: Bárkás gödör — 51. K16/a: Hecht M. — 65. K9/b: ut Fazekas Boda felé — 66. P: Kereszt megye alul — 67. K9/a: Szátástó K12/a: Szakadás mező — 72. K9/b: vízimalom. Nem tudtuk lokalizálni: P: Német falu vég; sző — P: Német mező; sz. Az írásbeli nevek forrásai: K8/a == 1860: BiŰ 575. — K8/b = 1860/63: BiŰ 576. — K8/c = 1898: BiŰ 577/1—2. — K8'd = 1898: BiŰ 580/1—2. — K8/e = 1898: BiÜ 578/1—2. — K8/f — 1898: BiŰ 581/1 —2. — K9/a = 1853: BmK 213. — K9/b = 1865: BmK 452. — K9/c = (?): BmK 425. — K12/a = 1865/86/92: Kataszteri színes birtokvázrajz — K12/b == 1902: Kataszteri térkép. — K16/a = 1884: KT 5561. — K16/b = 1924: KT 5561. — P: 1865 — NB: 1894—1904 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: Rév-falvi Ildikó főisk. hallgató. — Adatközlők: Baumholzer Péter 79, Molnár József 50, Szántó Simon 82, Villányi György 47, Villányi Györgyné Szántó Anna 48 é. 122. BÜKKÖSD Bükösd: Bükkösd, -ön, -rü, -re, -i [BC3, 7, 8, SchQl—9: Bükösd BC6: Bükösd K7, 9, 10, 12, P: Bükösd Hnt, Bt, MoFnT2 : Bükkösd] — T: 2514 ha/4369 kh — L: 1758. A török hódoltság alatt elnéptelenedett. Lakatlan puszta volt a 18. század első harmadában is. 1746 körül kezdett benépesedni németekkel és a környékből ideköltöző magyarokkal. Első lakói között néhány szlovák vagy morva is volt; ezek hamarosan továbbköltöztek. A múlt század közepéig a németek száma egyenletesen növekedett, a magyaroké ingadozott. A múlt század utolsó harmadától kezdődött a németség elmagyarosodása ill. megfogyatkozása, ugyanakkor a magyarok száma egyre emelkedett. 1930-ban 709 magyar, 149 német és 1 horvát anyanyelvű lakosa volt. Külterületén 24 magyar anyanyelvű élt. Az 1950-ben egyesített Bükkösd és Megyefa község lakossága 1970-ben teljes egészében magyar. Belterületén 1533, külterületén 293 fő élt. — P. sz. [Bükkösd falut] „Német ajkú lakosok lakják. Vürtenbergi svábok". — Bükkösd -}- Megyefa == Bükkösd (1950). Térképünkön pontozott vonal jelzi az egyesítés előtti faluhatárokat. A mai határ Ny-i fele volt a régi Bükkösd, K-i fele a régi Megyefa község külterülete. Megyefától KD-re fekszik Szentdomjánpuszta. — Az utcák hivatalos nevét 1952-ben állapította meg a helyi tanács. — A. sz. Bükkösd határában régen nagy bükkös erdők voltak. Innen a falu neve. Lásd még a Bükmány név alatt. Bükkösd [1448:? Naghbekes: Csánki 2:472; 1542: Bykesd: uo.]. A m. bükkös 'bükkfával benőtt hely, bükkerdő' fn.-ből alakult. (FNESZ. 135.) 1. Becsali utca [~] Űt és U a Becsali nevű Fr mellett. 2. Becsali, -ba [MoFnT2: ~] Fr, Lh. A múlt században itt csárda volt ezen a néven, majd a környékét is kezdték így nevezni. 3. Gyöpsor utca [Hársfa u] U. Korábban gyöpös, füves terület volt. 1963-tól itt nagyobb arányú építkezés kezdődött. Az utcába hársfákat