Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

Komló s-kanyar [MoFriT2: Komlós-kanyar] Űtkanyar. Átszeli a Komlós-völgyet. Az erdészek által használt helymeghatározás. 136. Barkócás, -ba [K16: Barkócás; e Mtl927/1937: Barkócás; 1] Hs, e, bokros. Ma a lőtérhez tartozik. 137. Zörgető, -be: Zörgctö-oldal: Karácsonyfás [MoF'nT2: Zörgető-oldal] Hs, e. Itt vágják a karácsonyfákat. 138. Tilalom-erdő [K8: Tilos erdő; e] Hs, e. A közalapítványi uradalom erdeje volt. 139. Vörösmá-sorompó : Vörösmai sorompó: Vörösmáli sorompó; Hs, e, sorompó. A Vörösma erdőrészbe vezető utat lezáró sorompó környéke. 140. Egrëgyi ut: Egrögyi ut: Somogyi ut Üt. Üj műút, melyet Somogyi Zoltán akkori erdőgondnok építtetett 1942 körül. 141. Vörösmá: Vörösma: Vörösmái [Mtl927/1937, 1979: Vörösma; e] Ho, e. 142. Komlós-vőgy [Mtl979: Komlós-völgy] V, e. 143. Lőtér: Káposztás: Siszstell 'Schießplatz' [K8: Szénégető Gődőr, Káposztás Gődőr Mtl927/1937: Káposztás; e] D, lőtér. — A. sz. a Haraszt legelőben, a Török-dombtól Ny-ra, annak É felé nyitott völgyében lévő golyófogó földsánc, földhányás található, mely abban az időben készült, amikor Pécsváradon katonaság volt. 144. Zengő, -re: Zönge, '-re: Zöngő [K12: Zengő, Zengovar 1884. Zone 21. Col. XIX.: Zengővár P: Zengő oldal; e MoFnT2 : Zengő] H, e. Zengő 'a Mecsek legmagasabb pontja' (682 m) [1749e.: Zenge: Klemm: Pécs 16.] A zeng ige folyamatos mn.-i igenevéből keletkezett. Feltehetően 'visszhangos' a tkp. értelme. (FNESZ. 712.) 145. Nagy-középső-domb D, e. 146. Tilalom-tábla: Kis-vörösmá D, e. 147. Hetényi ut Üt. 148. Cseresznyés, -be: Gyümölcsös, -be: Felső-telep D, gy, gesztenyés, régebben Bika-telep is volt itt. 149. Szártetői ut Ut. 150. Tiliták, -ba [P: Tiliták; e] D, 1, bozótos. 151. Horoghinta [K16: Horoghinta; e Mtl927/1937, 1979: Horoghinta; e] V, e, bokros. — A. sz. a gödrön úgy mentek át, hogy öreg fákra horgot tettek, és áthintázták magukat a túlsó oldalra. 152. Középső-domb: Közép-domb D, e. 153. Úrbéres-erdő Ds, e. 154. Cinege-dörömb : Cönege-dörömb [K8: Czinege Dőrőm] D, e. 155. Középső-domb D, e. 156. Kis-házas D, e. Zsellérek kaptak itt erdőrészt. 157. Cigány-domb: Győr-hegy-alja: Muszka-lőtér: n. Cigájnerrázdn 'Zigeunerrasen' D, 1. Hajdan cigányok lakták, ma a gyerekek labdázó helye. 158. Sütő-gödör : Sütőgödör-oldal [K8: Sütő gödör K8: Sütő Gődőr oldal; sző, sz K12: Sütő Gödör; sző, gy, sz P: Sütőgödör; e N: Sütőgödör MoFnT2: Sütő-gödör] V, 1, e. 159. Gesztenyés, -be: Górica-gödör [K8: Goricza-Vőlgy K12: Goricza-Gődör; sző, gy. sz N: Goricza] D, e, gesztenyés. 160. Szár-tető [K8: Szártető; sző, sz P: Szártető] Dt, e, sző, bokros, részben kopár hegy kőfejtővel, szürke márvánnyal. 161. Gesztenyés ut: Szár-tetői ut Űt. A Dt gerincén vezet végig D-nek. 162. Henckiráj-hegy H, sző. A Henckirály régi családnév Pécsváradon és Nagypallon. 163. Górica, '-ba [K8: Goricza; sző, sz P: Góricza N: Goricza MoFnT2: Górica] Ho, Vö, r, sző. A név a szh. gore 'hegy' alapján gorica 'kis hegy' jelentésű lehetett. 164. Papi-fődek: Eglési, -be: Eglési fődek: Eglési erdő [K8: Bába Temetés, Bábatemetés; e, Erdő Bába és ispántemetés] D, sz, akácos, bokros, 1. 165. ÖregBeke [K8: Öreg Beke; sz, sző, bokros K12: öreg Beke; sző, sz P: öreg Béke N: öreg Beke Mtl979: Öreg-Beké] D, e. Esetleges névadó: 1344: in super civit nostra Waradiensio .. . Beke... fii. Jakobi A. IV. 410—11. 166. Győr-hegy [K8: Győrhegy; sző, sz K12: Győrhegy; sző, e, sz P: Győr hegy; sz, sző N: Györhegy W: Gy őrhegy) H, sző, sz. A név a gyűrű ~" gyűr eg győr 'vörösgyűrűsom' növénynévvel lehet kapcsolatban. 167. Malom: Svábmalom [1884: Schwaben Mühle Zone 21. Col. XIX.] Ma. 168. Mészkemence [K8: Mészkemencénél; sz, sző] D, sz. 169. Csiger-gödör [KIT: Csiger Gődőr, Csiger Gődőr K16: Csiger gödör MoFnT2: Csiger-gödör Mtl979: Csiger-gödör] V, e, sző. 170. Kiráj-kut F, kifolyó-kút vályúval és kis medencével. Nevét állítólag a Henczkirály családról, mások szerint Vak Béla királyról kapta. 171. Prohászka-sarok D, k. 172. Csíger-kut