Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

117. PÉCSVÁRAD Pécsvárad, -on, -ru, -ra [BC1: Pech Vargya BC4: Pécs Varadgya BC5: Pecsvar BC6: Pécsvár BC8, SchQl, 3—9: Pécsvárad SchQ2: Pécs-Várad K3: Pvárad K8, 9, 12, P, NB, Hnt, Bt, MoFnT2, Mt: Pécsvárad] — T: 3239 ha/5623 kh — L: 3672. A török hódoltság alatt folyamatosan lakott helység volt. A 17. sz. végén magyarok és délszlávok éltek itt. 1715 körül kezdődött a németek betelepülése. 1752-re számuk már 50% fölé emelkedett. Gkel. délszláv lakossága a múlt században folyamatosan csökkent, majd századunkban teljesen eltűnt Pécsváradról. A magyarok lélekszáma a múlt század közepétől emelkedett. 1930-ban 1692 magyar, 1051 német, 3 tót, 1 oláh, 2 horvát, 3 szerb és 8 egyéb anyanyelvű lakosa volt. Ebből külterületen élt 283 fő. 1970-ben 2609 magyar, 1046 német és 4 délszláv élt. Külterületi lakos volt 358 fő. — P. sz. „Pécsvárad már a hon alapítás korszakában történelmi nevezetességű hellyé fejlődött, s pedig 1000. évben Szt. István első magyar király vallásos buzgalma által itt Szt. Benedeki Szerzeteseknek gazdag apátság alapíttatott, ezen Apátság vak Béla magyar királyi Herczegnek hosszabb ideig rejthelye volt. Ezen Apátság II. Geyza király idejében leégvén a Szt. Istvántól nyert kincsei a lángok martalékai lettek. — Lakói 1857-ben: magyarok (reformátusok) és németek. — Pécsvárad nagy kiterjedésű erdeje határos: a hosszúhetényi, szentlászlói, ó és új bányai és várkonyi erdőkkel". Pécsvárad [1212/1340—9: Waradiensi: Györffy 1:363.] A Várad (tkp. 'kisebb vár') hn. azzal kapcsolatos, hogy a Möns Ferreus (tkp. 'Vas-hegy') lábánál egy kis erősség helyén I. István király 1015-ben bencés apátságot alapított, amely mellett település fejlődött. A Pécs [1316: Györffy 1:363] előtag egyfelől Pécs közelségére utal, másfelől pedig a Pécsvárad északi részét alkotó, egykor Üjpécsnek [1258/1259: de Novo Pech in Varadino: Györffy 1:363.] hívott helységrészre emlékeztet. (FNESZ. 505.). 1. Belső-tanyák: Belső-tanya-környék [MoFnT2: Belsőtanyák] Fr. Régen szállások voltak, és ott álltak az istállók. 2. Zengő utca [Zengő u] U. A Zengőre vezet. 3. Kálvin utca U. A reformátusok laktak itt. 4. Kirájgát-fórás F. 5. Petőfi utca [Petőfi Sándor u] U. 6. Templom utca [Templom u] U. 7. Templom, -ba: Református templom É. 8. Temető Te. 9. Temető utca [Temető u] U. 10. Prohászka-kut F. Prohászkáék kertjében ered. 11. Kálvin köz [Kálvin köz] Köz. 12. Felsőiskola É. 13. Magyar tér [Magyar tér] Tér. Református magyarok laktak itt. 14. Iskola utca [Iskola u] U. 15. Mali kert k. A Lovászhetényből Pécsváradra származott Mali-Gungl család birtoka volt. 16. Magyar-köz [Magyar-köz] Köz. 17. Felső vájus F. 18. Hojk-féle kut F. Hojkék birtokánál ered. 19. Német utca: Szent István utca [Dózsa György u] U. 20. Adi utca [Ady Endre u] U. 21. Tűzoltó szertár É. 22. Wéber-kut: Wéberek kútja F. 23. Alsó-iskola É. 24. Mecsekkörnyék Fr. 25. Plébánia É. 26. Mecsek-környék ut [Mecsek-környék u] U. 27. Mosó-környék: Mosó-völgy: Mosó-kut-környék [Mosókút-környék u}: Régi kálvária U. 28. Ila-kut Kút. 29. Rácok szőlője Fr. Régen külterület volt. 30. Mindszent kápolna [Györffy 1:365: Mindenszentek templom] É. 31. Szent Gellért utca: Rózsa Ferenc utca: Muk-hëgy [Rózsa Ferenc u] U. 32. Mosó-kut: Mosó forrás: Ves-lakni F. Régen idejártak mosni. 33. Táncsics ut [Táncsics Mihály u] U. 34. Várkert k. Ma a várban lakó erdőgazdasági dolgozók használják. 35. Katolikus templom [Györffy 1:365: Sz. Péter templom] É. 36. Kis tér Tér. 37. Kis daráló Daráló. 38. Radnóti ut [Rodnóti Miklós u] U. 39. Zengővárkonyi ut Űt. 40. Szentháromság tér: Kosut tér [Györffy 1:365: Hétfői vásárhely ma: Kossuth tér] Tér. Szentháromság szobor áll itt, amely provinciális munka 1816-ból. Talapzatán Szt. Jakab, Flórián, János, Sebestyén és Pál szobra áll. A tetején a szentháromság csoport. 41. Dombai utca [Dombay János u] U. 42. Múzeum, -ba: