Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

kezdtek ideköltözni. A kicsiny falu a múlt század közepéig igen lassan növekedett. 1850-ben 158 lakosa volt, azóta fokozatosan csökkent a lélekszám. A múlt század utolsó évtizedétől néhány magyar lakosa is volt. 1930-ban 19 magyar, 78 német és 2 horvát anyanyelvű lakta. Egykor önálló község volt a Zengőtől É-ra. 1942-ben csatolták Hosszúhetényhez. Korábbi magyar lakossága helyére a 18. században németek költöztek a faluba. A községnek egyetlen utcája van. A meredek domboldal miatt az utcának csak egyik oldalára tudtak lakóházakat építeni. A lassan elnéptelenedő kis falu rossz útja miatt nehezen közelíthető meg. Környéke természetvédelmi terület. P. sz.: „Szt. László vidékén eleinte több remete tartózkodott. A falu öregjei a helyre, hol laktak és a kápolnára, melyet kövekből maguk építettek még mindig emlékeznek. Annyi bizonyos, hogy 1725ben már volt itt a remetéknek kápolnájuk, mert ez az évszám a jelenlegi templom oldalán kőbe vésve olvasható. A nép értesülvén arról, hogy a jámbor remeték itt laknak, lassanként ide zarándokolt és megtelepedett. így keletkezett Szt. László falu". Püspökszentlászló egykori külterületéhez tartozik: 83, 84, 94, 103—105, 112—114, 116—126, 128, 134. Belterülete: 1—14. 1. Szentlászló [é.n.+1235: S. Regis Ladislaü: Györffy 1:388] egykor önálló község (ma Hosszúhetény része). Minthogy 1235-ben a pécsváradi apátság alá tartozó, Szt. Lászlóról nevezett bencés perjelség határjárásában merült fel először a neve, ez a falunevük is Szent László magyar királyra utal. (Lásd még FNESZ. 530, 608.) 2. Temető, -be: n. Fríthóf 'Friedhof Régi temető a Templom mellett. 3. Hetyei-fórás [Hiv. Hettyey-forrás] F, márványtáblával megjelölve. Hetyey Sámuel pécsi püspök építtette ki a kis forrást 1898-ban 4. Paplak: n. Pfárerháusz 'Pfarrerhaus' É. 5. Turistaház: Iskola, '-ba: n. Súla 'Schule' É. 6. Harangláb: n. Klokanstok 'Glockenstock' Kis, tömzsi harangláb, kőből épült. Két harangját elvitték Hosszúheténybe. Az egyik harangja Pécsett készült a Harangöntő utcai műhelyben. 7. Templom, -ba: n. Kirih 'Kirche' É, műemlék. Nh. : Egy alkalommal Szent László királyunk erre vadászott, és a vihar elől menekülve itt menedéket talált. Emlékül kápolnát építtetett ide. — A mai templom 1797-ben épült gr. Eszterházy Pál László pécsi püspök támogatásával. 8. Tűzoltószertár: n. Fájarspricdháusz 'Feuerspritzehaus' É, volt, lebontották. 9. Templomkert: n. KirihkZrtd 'Kirchengarten' Kis park szép fákkal a templom körül. 10. Kasté, -ba: Szociális otthon: n. Kasztéi 'Kastell' É. Jelenleg egyházi szociális otthon. 11. Arborétum, -ba. Természetvédelmi terület. 12. Halastó: Fistájh 'Fischteich' Kis tó az Arborétum területén. 13. Községkut: n. Kmápruna 'Gemeindebrunnen' Közkút a falu közepén. 14. Zicsi-köröszt: n. Krâjc 'Kreuz' Ke a falu elején. „Isten dicsőségére állíttatta gr. Zichy Gyula megyéspüspök 1912ben." Művészi értékű corpus-szal. Valószínűen Kiss György szobrászművész alkotása. 15. Gát, -ra: Malom-árok Vf. 16. Vőgy, -be [Petőfi u] Fr. U. 17. Kiskényöske: Kezitcsókolom utca: Hogy aj ja utca [P: Kis Kényeske Hiv. Hegyalja u] U. A. sz. az 1930 körül idetelepült jobbmódú bányászcsaládok használták először a faluban ezt a köszönésmódot. P. sz. „Kis Kényeske, mert kicsiny része a községnek, és olyan veszedelmes helyen van, hogy kocsival nem, gyalog pedig csak kényesen lehet járni benne". 18. Iskola utca [~] U. Ebben az utcában áll a község régebbi iskolája. 19. Főszög: Kosut utca [P: Főszeg Hiv. Kossuth u] Fr, U. A falu középső része. 20. Kocsma, '-ba É. 21. [Verseny u] U. 22. Bót, -ba É. Vegyesbolt. 23. Högyelő utca [Hegyelő u] U. A Hegy-elő-dűlőbe vezet. 24. [Zrínyi u] U. 25. Fodbálpája A falu sportpályája. 26. Posta, '-ra É. 27. Orvosi rendelő É. 28. Mozi, -ba É. 29. Szógátatóház É. 30. Iskola, '-ba É. 31. Tanács, -ra: Községi tanács É. 32. Templom, -ba É. 33. Patika, '-ba: Gyógyszertár É. 34. Fő