Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás
Az adatközlők nem ismerték: 50. K15: Osztási; sz — 51. K15: Sűrűki; sz — 67. K15: Kétcserföld; sz — 73. K15: Mártinvölgy; sz, Te — 81. K15: Bencze, Benczei; sz — 83. K15: Csürkert; 1 — 90. K15: Téglavetői; 1 — 111. K15: Irtási; sz — 116. K15: Mucsila felső P: Motyolai (?) Berek — 117. K15: Mucsila alsó — 129. K15: Lésztai; e, 1. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K12 = 1865: Kat. térkép — K15 = Év n. (1854) Croquis — P: 1864 — MoFnTl: 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1979. Gyűjtötte: Treuer Ida főisk hallgató. — Adatközlők: Nagy Károly 59, Sáfrány János 75, id. Tarnóczay József 70, ifj. Tarnóczay József 45 és Várnagy Pálné 25 é. 10 5. KÉTÚJFALU Újfalu: Magyarujfalu, Némötujfalu: Kétújfalu, -ba, -bu, -ba, -i: -si [SCI: Ujfalviak SC2—10: Magyar Újfalu Akv. 1750—1754: Mayeruifalu, Mayren vifalu Akv. 1765—1789: Ujffaly, Magyar Újfalu SC8, 9: Németh Újfalu SC10: Német Újfalu Hnt, Bt, MoFnT2: Kétújfalu] — T: 1632 ha/2823 kh. — L: 796. Magyarújfalu a 18. sz. elejétől lakott helység. Lakói magyarok. 1770-től időnként egy-egy német is letelepül itt. — 1930-ban 250 magyar anyanyelvű lakja. 1940-ben Nagyújfalu néven egyesül Németújfalu községgel, neve 1942-ben Kétújfalura változik. Kétújfaluban 1970-ben 746 magyar, 26 német, 14 délszláv lakik. — Németújfaluba a 19. sz. elején telepítettek először németeket, köztük mindig élt pár magyar család is. A németség már a múlt század folyamán fokozatosan magyar anyanyelvűvé vált; a század végén már a lakosságnak csak kb. 2/5 része német anyanyelvű. A múlt század közepétől néhány délszláv család is élt itt — 1930-ban 489 magyar, 11 német anyanyelvű lakja. 1940-ben Magyarújfaluval egyesült. — A két Újfalu lakossága sokat ellenségeskedett egymással, főként az összevont település elnevezése miatt. A küzdelemben egyik sem győzött, mert először Nagyújfalu lett, majd a felszabadulás után kapta mai elnevezését. Kétújfalu [1942: Hnt. 1973. 1012]. 1940-ben Magyarújfalu [1851: Fényes: MoGSz. 4:236] és Németújfalu [1851: Fényes: MoGSz. 4:236] községeket Nagyújfalu [Hnt. 1973. 998] néven egyesítették, majd 1942-ben a Kétújfalu névalakot állapították meg a község jelölésére. Az Újfalu [1554: MNyTK. 103. sz. 103] hn. arra utal, hogy a névadáskor a falu — környezetéhez képest — új volt. A Kételőtag a két számnévvel azonos. (FNESZ. 105, 332.) 1. Szemmiháfa [SC6: Szt.Mihályfai puszta SC8: Szentmihályfa puszta SC10: Szent Mihály fa Dorf K9, 12: Szt.Mihályfa puszta P: ~ MoFnT2, Hnt, Bt: Szentmihályfapusztá] Régen önálló Pu, most Fr. P. sz. ,,a' puszta, honnét származik a neve senkisem tudja". Szentmihályfa a török hódoltság után puszta. 1770 után magyarok és németek telepednek itt le: béresek, zsellérek, szénégetők. Az 1820-as évek végétől iparosokkal szaporodik meg a lakosság, köztük német üvegesekkel. Az üvegipar itt a múlt század közepéig jelentős, később elsorvad. — 1930-ban 288 magyar, 1 német lakja. Jelenleg Kétújfalu belterületéhez tartozik. 2. Jégveröm [K9: ~] Az uradalom jégtárolója volt. Földbe süllyesztett üreg, zsúpszalma fedte. 3. Melléki utca: Gyöngyösmelléki utca [József Attila uf U. Gyöngyösmellékre vezet. 4. Vegyesbót az ÁFÉSZ kezelésében. 5. Tüzép, -re Tel. 6. Magtár É még az uradalom idejéből. 7. Takarék, -ba É. A falu takarékszövetkezete. 8. Tanács, -ba É. A községi közös tanács épülete és hivatalai. 9. Hársfa Az útkereszteződésnél, a volt uradalmi épület, a Kastély előtt. Védette nyilvánították. 10. Tömegsír Egy új épület alapjának az ásásakor találtak rá.
