Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

12: Pázsit; 1 K3: Triturator Dominai K12: Rétek — 36. K12: Falu elegytű dülő — 39. Kl: Szarvas Tölgy fa — 40. K3: Felső erdő, Erdő vágás; e — 42. Kl, 6: ördög Járom — 49. K3: Kender földeken kiirtandó erdő — 52. Kl: Láz K3: Egres, Egresi legelő; 1 K4: Bánfai legelő; 1 — 53. K12: Lázi föld — 55. Kl: Antalfa — 57. K2: Extirpatura ad BekasLaz K3: Szürü Földek, Sűrű földek — 58. Kl : Kapufa — 59. Kl: Kétágú Tölgy fa — 60. K3: Pratum Dominate; r K4: Majorsági rétek — 61. K3: Külső vágás; e — 66. K8: Tölös Erdő; e K8: öregtölyös erdő; e — 67. K2: Kőrös; r K3: Kis irtási rét — 68. K3: Coemeterium — 69. K3: Parochiale K3: Kis irtási rét K5, 8: Kis rét; r — 70. K4: Borjuskert; 1 — 72. Kl : Delelő — 73. K3 : Bodots Fluvius K4: Bodócs — 74. Kl: Ják háza; r — 76. K5: Úrbéri faizási erdő; e — 77. K3: Nagy Erdő — 78. K5: Bánfai ültetvény; e — 80. K2, 3: Nagy Láz, Nagy-Lázi-rétek, Lázi Rétek; r — 81. K4, 5:Bánfai Urb. Rétek, Pogárok rétje, Úrbéri rét; r — 82. K5: Nagy rét; r — 84. K12: Keringetés — 86. K4, 8, 9: Egres K12: Egrécsés — 87. K5: Közép ut — 88. K9: Nyers mákos — 90. K3: Szároz erdő; e K12: Dombor erdő — 92. K5: Romlott rét árkon túl; r — 93. K12: Egés — 94. K5: Romlott rét; r — 97. K5: Katádfai lénia — 98. K5: Kerek lapos; 1 K12: Belső lapos — 99. K5: Berkes rét, Okorági határ berek; r — 101. K5: Csapás; 1. Nem tudtuk lokalizálni: K2: Bán kerék; sz Füz alia penes Paragh Rét; sz 'Füz alla a Paragh rét mellett' Kis Erdőre Düllő földek; sz Malom Szeg; r Nagy eger végén; r Paragh Rétt; r Rekesz Rendek; r Sárga Tó; r Szurdek földek; sz Velencze; sz Vincze Láz; r — 1729: Plébániai földek: A Malomszeg-dülőben pedig 2 darab rét (Pécsi püsp. It. CLII. 51. F. után Merényi: 70 p.) K6: Dömös Föld — Batthyány mérnökét itt várták felfegyverkezve a bánfai jobbágyok, attól félve, hogy földjeiket kár éri. K6: Bánfai Kert alla — „A heliség mellett mert a falu régen ott volt neveztetik Bánfai Kert Alla nevűnek a határ..." K13: Három Ágos Tölfa K13: Weg von Okorágh nach Katádfa K13: Bánfai mező. Az írásbeli nevek forrásai: Kl—5. jel alatt a Pécsi Káptalani Levéltárban található térképek és Liber Fundalisok névanyagát közöltük Tímár György gyűjtéséből. Ez mintegy 25 db forrás 1735—1877 közötti évekből. — K6 = 1743: Bm. L. Inq. III. 67 — K6 = 1756: Bm. L. Inq. 18 — K8 = 1846: BiŰ 38; 1857: BiÜ 37 — K9 == 1854: BmK 14 — K12 = 1865: Kat. színes birtokvázlat — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1979. Megjegyzés: A 18. század derekán két évtizeden át pörösködött a káptalani uradalom a Batthyány uradalommal a közös határ vonalán. 1761-ben húzták meg a ma is fennálló határvonalat. A térképeken szereplő hivatalos földrajzi nevek lokalizálása azóta is bizonytalan és egymásnak ellentmondó. Gyűjtötték: Simon Éva főiskolai hallgató és dr. Király Lajos főiskolai docens. — Adatközlők: Gáti József 64 és Gáti Józsefné 68 é. 101. GYÖNGYÖSMELLÉK Gyöngyösmellék: Mellék, -ön, -rü, -re, -i [SCI: Gyöngyös Melljek SC2: Gyöngjös Melik SC5—10: Gyöngyös Mellék Akv. 1736—1753: Gingismelék, Gengesmelek, Gengismelek, Gyöngyősmellik, Gyöngyös melek K12, 14, 15, Hnt: Bt, MoFnT2: Gyöngyösmellék P: Gyöngyös Mellék] — T: 1001 ha/1739 kh — L: 487. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott helység. Lakói magyarok. 1760-tól néhány délszláv, a 19. század elejétől egy-egy német család is szerepel az anyakönyvekben. — 1930-ban 462 magyar és 18 német anyanyelvű; 1970-ben külterületével együtt 468 magyar, 18 német és 10 délszláv lakta. A. sz. a falu a Gyöngyöspatakról kapta a nevét, mivel a mellé települt. — Fcs. A környékbeliek „melléki bordásoknak" nevezték a falu lakóit. A szövéshez használt borda készítésével háziiparszerűen foglalkoztak. Gyöngyösmellék [1536: Gyengyesmelléke : MVV. Somogy vm. 73] A helységnév arra utal, hogy a település a Kadarkútnál eredő és a Fekete-vízbe torkolló Gyöngyös [vö. 1443: Csánki 2:610] patak mellett fekszik. A Gyöngyös pataknév