Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

-ba S, e. 61; Bárgya-dülő [K9: Bárgyú; 1, r, sz P: Bálja,- r] S, sz. 62. Csikós-gödör G, vízállás, partján fűz- és nyárfák vannak. 63. Kis-rekesz: Oláh-lakás [P: Kisrekeszt; r] S, sz. 64. Babos, -ba: Hosszu-dülő [K9, 12: Babos; 1, sz P: Búbos; r P: Babosi; sz] S, sz. 65. Csëpfalu, -ba [K9: Csépfalu; 1, sz K9; 12; Csep/aíu; e, 1, r, sz] S, ka. 66. Katádfai ut Ut. Katádfa felé vezet. 67. Kovácskert [K9 : Kovátsikert, Kovátsi kert; 1, r, sz] 68. Tói-kut Kút. 69. Tó, -ra: Tói-dülő [K12: Tó P: Tói; 1] Mf, 1. 70. [K12: Tüskés II.] 71. Gatyarázi, -ba S, e. 72. [K9: Belenfűz; belsőség, e, r, sz K12: Belén Fűz; e] 73. Kerek-erdős S, e. 74. Küllős-tó Tó. 75. Regeháza, '-ra: Regeházi-erdő [K9: Regeház; belsőség, e, r, sz kis folyóval átszelve K12: Rege ház MoFnT2 : Regeház] S, e. Most nincs itt ház. 76. [K9: Bajlaház] 77. Hamuháza [SchQ9: Hamuház K16: Hamu ház Hnt, MoFnT2 : Hamuház] S, e, régen major volt itt. Korábban hamuzsírt égettek ezen az erdőrészen. A múlt század harmadik harmadában kialakult majorság a századfordulón 100 körüli lakossal. 1930-ban 14 magyar, 20 cigány anyanyelvű lakja; 1970-ben lakosainak száma 12. 78. Hamuházi-erdészlak [Hnt, MoFnT2: Hamuház] É, Lh. 79. [K9: Malomberek; belsőség, e, r, sz] 80. [K9: Tüskés K9: Tuskési sűrű; 1, r, sz] 81. Szöges-hid. Híd. Itt ajtóval zárható gyaloghíd vezetett át az Almáson. Mellette kertészet volt, a hidat a főkertész nyithatta csak ki. 82. Pipa-gödör G, e. 83. KÖvér-rét [K12: Kövérrét] Mf, r. Jó füvet terem. 84. Kis-gáti-árok Vf. 85. Elő-rét [K9, 12, P: Eíőrét; 1, r, sz] S, ka. 86. Uj-lődomb D, lőtér. 87. Szentegáti ut Űt, amely Szentegát felé vezet. 88. [K9: Also-bubos; 1, r, sz] 89. Simonerős-dülő [K12: Simonerős P: Simonyerősse; r] S, sz, Lh. 90. Téeszmajor M. 91. [K12: Kertalja] 92. Szoroska, '-ra Vf. 93. [K12, P, MoFnT2 : Ivántelek; r] 94. [K12, P: Szücsék; sz] 95. Ásó-mező [K12: Tüskés I. P: Tüskések; sz MoFnT2 : Tüskés] S, sz. 96. Tó-hát-ra [K9: Toháti; 1, sz] 97. Sebösi-árok [MoFnT2 : Sebesvíz] Vf. 98. [K9: Kurta földek; 1, r, sz] 99. [K9: Dencsarda állja] 100. Somogyiárok [MoFnT2: Hoboli-árok] Vf. 101. [K9: Horgosbelenfűz; belsőség, e, r, sz] 102. Tizenkét-hódas S, e. 103. Bürüsi ut Űt, amely Bürüs falu felé vezet. 104. [K9: Alsó erdő; e] 105. Farkas lénia Út az erdőben. 106. Macskás-gödör [K9: Matskás; e] G, e. 107. Macskás lénia Út. 108. Kis lénia Űt. 109. [K9: Búbos erdő; e] 110. Regeházi ut Űt, amely Regeháza felé vezet. 111. [K9: Zabtarlo; 1, r, sz P: Zabtarló; sz] 112. Kövesut Űt. 113. Szentegát, -ra [K9: Szenté gát, 1, r, sz SchQ9, K12, P: Hnt, MoFnT2: ~] Hr, S, e, sz, 1, r. Báró Biedermann Rezső tulajdona volt. 1870 körül létesített uradalmi központ vegyes eredetű, de magyarul beszélő lakossággal. 1930-ban 250 magyar, 3 német és 3 egyéb anyanyelvű, 1970-ben 387 magyar lakója van. — A Szenté személynév és a víz folyását elzáró vagy kiáradását akadályozó építmény jelentésű gát szavunk összetétele. Nevét feltételezhetőleg az 1571-ben említett Szenté dencsházai családról nyerte. (Káldy-Nagy: 162. szám.) 114. Bürüsi-hid Híd. Erre lehet menni Bürüs községbe. 115. [K9: Felső búbos; 1, r, sz] 116. Puszta-rét [K12, P: Puszta; r] Lejtős, kaszáló. 117. Halas-árok [MoFnT2 : ~] Vf. 118. ököréilés [K12, MoFnT2 : Ökörélés] Ds, 1, sz. 119. Somja, -'ba [K9: Somjai; 1, r, sz P: Somjai; r] S, 1, sz. 120. [K9: Felsösomja] 121. [K9: Alsó somja] 122. [K9: Lud láb; 1, r, sz P: Ludláb; sz] 123. [K9: Sötét tó] 124. Kösségi-erdő S, e. 125. Fodor-irtás [P: Fodor; r] S, sz. 126. [K9: Kamarás töles] 127. Főső-liget [K9, 12: Felső liget; e] Ds, e. 128. Bakos, -ba [K9: Nagy Bakos; e] S, e. 129. [K9: Kis széna völgy; e] 130. Hármas ut Űt. 131. [K12: Delelő rét] 132. Szentegát, -ra: Szentegátpuszta [Hnt, Bt, MoFnT2: Szentegát] M, Lh. 133. Szentegáti-kastéj É. Báró Biedermann tulajdona volt, ma az Ä.G. üzemegység központja. 134. Tó [K9: Poklos Tó] Tó. 135. Ásó-irtás [P: alsóirtás; 1] S, sz. 136. Halas-árok [MoFnT2: ~] Vf. 137. Két-dia