Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

96. PETTEND Pöttend, -ön, -rü, -re, -i [SCI: Pöttend SC2, 4: Petend SC5, 8, 9: Pettend Akv. 1765—1814: Pettend, Pöttend K12, 13, 14, 15, P, Hnt: Pettend] — T: 603 ha/1045 kh. — L: 258. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott magyar helység. Lakói azóta is magyarok. — 1930-ban 240, 1970-ben 256 magyar lakója van. P. sz. „... a Gyöngyös folyója megy nyugoti határán végig ... Gyanittolag ... valami Pettendi nevü ember volt az első megszálló". — Fcs: Pettend a régi Dél-Somogynak a Rátótja. A leggyakoribb falucsúfoló az, hogy keresztbe vitték a létrát az erdőn. Aztán: Felhúzták a borjút a templomtoronyra, hogy a zsúptetőn kikelt és kizöldült rozsot legelje. Átúsztak a virágzó hajdinát. Kitolták a szecskavágót legelni a rétre. A lovat odakötötték a gémeskút koloncához, s amikor a vödröt megmerítették, a ló a levegőbe emelkedett. Bírónak azt választották meg, aki a templom előtti híd alatt a legügyesebben bújt át. A pöttendiek megzsírozták a földet, hogy jobban teremjen (Berze Nagy 2: 397). „Pöttöndön a létrát körösztbe cepeték" (Berze Nagy 2:404.) — A pöttöndi asszony felpofozta a malacot, mert az nem érte el a vályút. (Berze Nagy 2: 401.) — A faluba betéved egy paraszt, aki falucsúfolókat mesél, ezért megverik. Az egyik falucsúfolója: a templomot borsószemeken eltolták egy alkalmasabb helyre. (Kónyi János: A' mindenkor nevető Demokritus avagy okos leleményű furtsa történetek. 3. kiad. Budán 1796. I., 14.) Pettend [1413: Pethend: Csánki 2:636]. Valószínűleg abból a szn.-ből keletkezett m. -d képzővel, amelyből Alsópetény utótagja származik. A Petény hn. puszta szn.-ből, mégpedig a m. Pete (<: Péter) szn. kicsinyítő-becéző funkciójú -n(y) képzős származékából keletkezhetett. L. azonban szb.-hv. Petan szn., Petin csn., or. PETINH csn. is. FNESZ. 51, 512.) I. Pásztorház É. 2. Kovácsmühej É. A község szerződtetett kovácsának műhelye és szolgálati lakása volt. 3. Tanácsház É. Korábban önálló tanács, most tanácsi kirendeltség. 4. Iskola, -'ba É. Régen felekezeti (református) iskola. A körzetesítés óta nem folyik benne tanítás. 5. Kocsma, -'ba: Bót, -ba É. Egy födél alatt működő italbolt és vegyesbolt az ÁFÉSZ kezelésében. 6. Templom, -ba É. A református felekezetűeké. 7. Paplak É. A református lelkész lakott benne. 8. Föszög Fr. A templomtól ÉNy-ra, a templomon fölül. 9. Fő utca [Kossuth Lajos u.] U. Ez a falu egyetlen utcája, amely elég kacskaringós. Ezért mondták régen, hogy aki Pettenden végigmegy, az a cipője orrát nézze, mert különben eltéved. 10. Aszög Fr. A templomtól DK-re, a templom alatt. II. [K14: Malom gát] 12. Konti-malom [K14: ~] Ma volt. Kisdobsza határába esett ugyan, de mivel a határárok vize hajtotta, a pettendiek is így nevezték ezt a pontot. 13. [K14: Böléni rétek] 14. Konti-födek [K14: ~] S, sz. A Kontimalomtól D-re. 15. ör-högy D, k, e. A Kisdobsza felé menő út mellett emelkedik. 16. Tüskési-erdő [K14: ~] S, e, 1. 17. Zádori-malom [K14: ~] Ma volt három' falu: Kisdobsza, Zádor és Pettend határának találkozásánál. 18. [K14: Censualis Földek] 19. ör-högy [K14: ~] S, sz. Az ör-hegy-nek nevezett domb, magaslat mellett. 20. Bagara-főd: Cigány-főd S, sz. Az 1. név eredetét nem ismerik. A 2. valószínű onnan származik, hogy a végében régen cigányok tanyáztak. 21. Kis-mező [K12: ~ K14: Kis mezei földek] S, sz. 22. Nagy csapás [K14: ~] Csa. 23. Tölös, -be S, e. Főként tölgyfa van benne. 24. Zsíros, -ba [MoFnT2: Zsíros-mező] S, sz. A hagyomány sz. az elöljáróság panaszra ment a főbíróhoz, hogy sovány a föld, nem akar teremni, ezért a falu nem tudja kifizetni az adót. A főbíró azt tanácsolta, hogy ha sovány, zsírozzák meg. Hazamenve szalonnát kötöttek a kutyák farkára, és először ebben a dűlőben hajszol-