Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

lyogvető cigányok. 55. Falukut. Gémeskút a legelőben. Innen vittek vizet a babfőzéshez. 56. Legellő [K8, 9, 10, 16: Kishíd; 1 K12: Kishidi legelő; 1 K8: Kis hid legelő; 1 MoFnT2: Szentdénesi-legelő] S, 1. Egy kis híd vezetett át a legelőre. 57. Káposztás, -ba [KIO: ~; sz, ka K12: Káposztás kert] S, sz. Korábban kimért parcellácskák voltak itt káposzta és krumpli termesztésére. P: a Csörgető egyik része dombosabb, „mely káposztáskertrül használtatik". 58. Csörgető, -be: Csörgete, -'be [K8: Csörgető; 1 K9, 10: Csörgető; r, sz KIO: Csörgetyü K12: Czörgety rét P: Csörgető; r] S, sz, régen konyhakert. Egy patak folyik rajta keresztül, annak csörgedezéséből eredhet a neve. P. szerint itt „régente a Török gulya állása volt". 59. Téeszmajor M. 60. KeTidó'rös, -be: Puszta, -'ra [K8: Pusztai Kenderesek; sz K12: Kenderföldek P: Puszta] S, sz. P. sz. „Jelenleg kendert termesztenek itten. E tájon régente lakás is volt. Itt van a régi temető hely. A török előtt e helyen templom is volt, melynek apró kő maradványaiból még most is látható". 61. [K9: Csohosdomb; 1 K8, 10: Csahos domb; 1 K16: Csohos; 1] 62. ó-temető [K8: Temető]. Elhagyott temető. 63. Pap-rét S, sz. A. sz. ahol a pap és a tanító rétje összeér, ott volt a „török lakás". Lapos, állítólag török eredetű téglát találtak itt. 64. Delelő, -re S, 1. 65. Nagy-kut. Legelői kút. 66. Nagy-rét [K8, 9: ~; r] S, r. összefoglaló értelmű név is, a határ keleti részén lévő réteket értik rajta. 67. Malomheji-rét [K8: Malom helyi Rétek; r K12: Malomhely rét K16: Malomhegy P: Malomhely; „régenten itt malom volt a bükkösdi vizén"] S, r, nyárfás. 68. Nagy-gát: Okor [P: Bükkösdi viz MoFnTl, Bt, MoFnT2: Bükkösdi-víz, Okor] Vf. Többen tévesen az Ókort Fekete-víznek nevezik. 69. Dencsházai ut Űt. Dencsháza falu felé vezet. 70. Ranódfa, -ra [P: Ranodfa puszta] Lh. P. sz. y

Szt. Dieneshez tartozik még: Ranodfa puszta (később Ranátfa község) jókora kiterjedéssel, melynek határában van egy nemrégtől fogva új telepítvény falu, s ezt németek lakják. Földesurunkról Biederman Simonról Simonfdívának nevezik". Jelenleg a település egyik része Bánfához tartozik, itt a 100/1. sorszám alatt Simonf a néven szerepel, a régebben Szentdéneshez tartozó részt pedig itt közöljük Ranódfa néven. Újabban ezt is Rózsafáhaz csatolták közigazgatásilag. Lásd még Rózsafa 93/66. sz nevét. 71. Ranódfai iskola É. Egykor itt pusztai iskola volt. 72. Iskola-gyöp S, 1. A ranód- , fapusztai iskola mellett van. 73. Bivaj-tó. Kis tó, egykor az uradalmi bivalyokat fürösztötték benne. 74. Szenes ut Csa. Ranódfapusztától K-re haladó széles uradalmi csapás. Nevét onnan kapta, hogy valamikor szénsalakba ágyazott gazdasági vasút haladt rajta, s ez ma is feketére festi az utat. 75. Rét-törés S, sz. A rétet itt feltörték szántónak. 76. Kendörös, -be S, sz. 77. Temető-tábla S, sz. Temető volt mellette. 78. Ranódfai temető. A pusztaiak temetője volt. 79. Középső-dűlő [K12 : Középse föld MoFnT2 : Középső-föld] S, sz. 80. [KI : Vízállás]. A Kl-nevek lokalizálása a többszöri határrendezés miatt bizonytalan! Az ettől délre elterülő határrész hovatartozása a 18. század derekán vita tárgya volt, két évtizedig pörösködött a határvonal meghúzása tárgyában a káptalani és a Batthyány-uradalom. A Bánfa és Ranódfa határán lévő vitatott területet 1761ben bírói döntéssel megosztották a két uradalom között. A Kl-jelzetű földrajzi nevek ennek a pörnek az anyagából származnak. 81. [KI: Határfá]. Nagy, ágas tölgyfa volt, mellette egy szilfatönk állott. A 18. századi határpörben a káptalan tanúi szerint határul szolgált É-ról Ranódfa, K-ről Bodocsfa, Ny-ról Bánfa között. 82. Vagyonváccsági-fődek: Proletár, -ba S, sz. Az 1920-as években kiosztott uradalmi eredetű földek. 83. Szénégető [K12: Szén égettö dülő] S, sz. Régen ^tt erdő volt, ahol szénégetést folytattak. 84. Cseri-köröszt Ke. A Cseri dülő szélen levő kő alapú vaskereszt. 85. Nagy-cser [K12: Kuti dülő] S, sz. Korábban cseres