Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás
ettől É-ra vehetők ki a házak nyomai. A névre vonatkozóan lásd még a falutörténeti'bevezetés adatait, valamint Györffy 1:391. 106. [K8, P: Egyházi rét; r] P. sz. „temploma a törökök alatt eldöntetett". 107. Nagy-rét [K12, P; ~ ; r ;j S, r, 108. Kurgya, -'ba S, r. Berze Nagy János : Baranyai néphagyományok ç. könyvében is említi (Pécs, 1940. III. köt. 52.). 109. Kerek-rét [KB: Pázsit;!] S, r. Mindössze i kh. nagyságú, kerek alakú rétecske. Tőle északra tégla és cserépmaradványokat találtak. 110. Csütörtök-dülő : Csütörtök-elő-rét [K8, 16: Csütörtökhely. K12: Csőtőrtők elő rét P: Csütörtökelőrét; r] S, 1. 111. Pajzsos, -ba [K8: ~; 1 K12, P: Paizsos; r] S, r. 112. Sike, -'re [K8: Süke; 1 P: Sikidülő; 1 K16: ~\ S, sz, 113. Rekesz-köz [KB, 12, P: ~; sz] S, sz. 114. Rekesz-közi ut Üt. 115. Sikei-legyellő S, 1. 116. Sikei-kut: Pásztor-kut Kút. 117. Pongár ajja [KB: Pongárt allya; sz] S, sz. Az adatközlők nem ismerték: 41. K8: Tóhely; sz K12: Tóhéji lénia P: Tóhéj lénia; sz— 49. K8: Paragerdő allya; sz — 84. K9: Kopánc— 101. K9: Zsákosalja; e, 1 — 106. K8, P: Egyházi rét; r — 109. K8: Pázsit; 1. Nem tudtuk lokalizálni: P: Cserfás alla; sz. Az írásbeli nevek forrásai: K6 = 1782: Bnt Oculatae — 1782 — K8 = 1864: BiÜ 100, 1866: BiŰ 101 — K9 = 1856: BmK 44 — K12 = 1865: Kat. színes birtokvázlat — K16 s» 1894—1904: NB 2332 — P: 1864 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1979. Gyűjtötték: dr. Zsolt Zsigmond Orvos (1961), Kolics Pálné tanár (1974) és dr. Király Lajos főisk. docens (1977). — Adatközlők (1974-ben és 1977-ben): id. Nagy Dezső 68, id. Nagy Dezsőné 66, Varga József 74, id. Varga Sándor 56 és Zsigmond Dezső 48 é. 94. NEMESKE '-• • • Nemeske: Nömöske, -n: -be, -rü: -bü, -re: -be, -i [SCI, 2, 4, 5, 8, 8: Nemeske Akv. 1750—1789: Nemesky, Nemeske. KI, 9, 12, 14, P, Hnt: Nemeske] — 1 T: 1056 ha/1842 kh. — L: 521. A török hódoltság alatt folyamatosan lakott helység. A 18. században lakói curiális nemesek. Népessége azóta is változatlan; századunkban volt néhány nem magyar anyanyelvű lakója. — lOőOMhan 192 magyaT és 3 nem magyar anyanyelvű, 1970-ben a faluiban és Györösgalpusztán 450 magyar lakott. P. síz. „Nemeske községnek csak egy neve létezik, mely Országszerte esmeretes, más sajátos jelenséggel nem bír. A községet, legelőször a Mikók, Vargák és Gyólts nevű polgárok szállották meg; — ezen, három családtól népesíttetett a község — kinek ivadékjaük maáglan is léteznek. Régi' irományokból egyebet nem lehet tudni, mint egy kiimiutatás, melly 1777-ik évben Hunikár László Somogy megye fő mérnökétől, hogy Nemeske községe hány sessióval bírt". — Fcs.: A memeskeiek megúszták a hajdinát. (Lásd 4. sz. név alatt!) Nemeske [1492: Nemeske: Csánki 2:631]. A m. nemes fn. származéka. Köznemesi lakossággal kapcsolatos. (FNESZ. 459.) 1. Görösgal, -ba [Csánki 2:608: ~ SCI: Görösgali puszta SC5, 8: Gőrős Gal SC6: Gőrös gal Akv. 1762—1804: Görös gall, Görösgal, Gőrős Gáli KI: Gerostgal K9. 12, 14, P: Gőrösgalu puszta Hnt: Görösgalpuszta] Lh. A 18. század első felében puszta, majd uradalmi központ kastéllyal, malommal, s főként magyar lakosságú, kis településsel. A lakosság száma a múlt század második felében nő meg. — 1930-ban 171 magyar és egy német anyanyelvű lakója van. P. sz. „Kis Tamási határához, s Községhez tartozó úgy nevezett Görösgali puszta, melly Szigetváriul Istvándi felé nyúló országos útvonal mellett fekszik; — hol
