Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

(Botrányból!) A faiu elejénte csak egy házból állott". A mai néphagyomány is úgy tudja, hogy a falu őse Szentmihályfa volt. Amikor a'török Szigetvár ellen vonult, ezt a falut is megszállta. Az akkori református pap lányát Szulejmán szerette volna el­vinni háremébe. Amikor ez nem sikerült, leágyúztatta a templomot. Tégláit kézről kézre adva elszállították a szigetvári vár kiegészítésére. Még a fundamentumot is kiásták. A mai község helyén régebben csak egy meszes és egy fazekasház állt, ide költöztek át a török pusztítás után a szentmihályfalvaiak. (Vö. még: 5., 8. 105.) — Fcs: „Átugrottak, mint bidösfaiak a Hattáék kéményét", „Megússzák, mint bidösfaiak a hajdint", „A maga szöminek hisz, mint a bidösfai borgyu". Részlet egy hosszabb falucsúfoló versből: „... Abrinccsá kereskedő Büdösfa". (Berze Nagy 2: 595.) Rózsafa [1907: Hnt. 895]. Eredetileg a községet — temploma védőszentjéről — Szentmihályfalvá-nak [1330: Györffy 1: 391] hivták. Ezt a nevet a birtokosra utaló Vidosfalva [1404: Vidusfalua: Csánki 2: 536] cserélte feL Az évek során Büdösfá-ra [1773: LexLoc. 31] módosult helységnevet a lakosság, kérésére hiva­talos úton a szebb, de semmi történeti vagy tárgyi alappal nem rendelkező Ró­zsafá-ra változtatták. A Vidosfalvá-han szereplő Vidos [1211: Vidus: PRT. 10: 505] szn.-hez vö. szb.-hv. Vidos szn. (FNESZ. 549.) 1. Kazsoki-rét S, r. Az utca szélső házában lakott a Kazsokból ideszármazott Kiss Antal. 2. Puszta, -'ra [P: Fölsőpuszta; r] Fr, kertek. Korábban rét volt itt. 3. Tójé-rét Mf, V, r, kertek. 1945 előtt még nem voltak itt-házak. Télen az ösz­szegyűlt esővíz megfagyott, itt csúszkáltak a gyerekek. 4. Kertök ajja S, telkek. 5. Főszög: Fővég: Nagy utca [Kossuth Lajos utca] U. Ez ma- a falu fő utcája, a templomtól É-ra lévő utcát nevezik így. Az 1800-as években csak a templom állt itt. A falu főutcája akkor a mai Petőfi Sándor utca ' volt. 6. Lájtner-ház: Lájtner-istálló É. Jelenleg a tsz istállója van itt. A ház korábban a Lajtner csa­ládé volt. 7. Kultúrház É. 8. Kis utca [Petőfi Sándor utca] U. Keskenyebb és rö­videbb a' mellette'lévő nagy utcánál. Régen ez volt a főutca. 9. Mózsá köz:Te­metői ut Űt. Az út melletti házban Mózsáék laknak. Erre kell menni a temető­be. 10. Fás-kert: Faiskola S, ke. 11. Temető Te. 12. Temető ajja [Felszabadulási emlékfásör] S, park. Itt van a községi sportpálya, lőtér és egy emlékfasor. A hi­vatalos nevet 1974-ben kapta. 13. Mózsa-kert S, ke. 14. Bika-rét S, r. A községi bika számára innen gyűjtötték a szénát. 15. Szürüskert S, r. Régebben itt csé­peltek a gazdák. 16. Béni köz: Cakó köz Köz, a Szigeti út belterületi'szakasza: A sarkon lakó családról nevezték el. 17. Templomkert: Hősök tete Park. 1944. dec. 4—5-én, a falu felszabadításában hősi halált halt szovjet katonákat először itt temették el, majd 1945 májusában a szigetvári szovjet temetőbe szállították őket. 18. Templom. Református templom. 19. Bót: Kocsma É. 20. Tanács É. 21. Régi-iskola : 7ísó-iskola É. Az ált. isk. II. számú épülete, 1868-ban épült. 22. Negyvennyolcas emléktábla Szo. A szabadságharc 100. évfordulójára készíttette a falu. Kb. másfél méter magas talapzaton áll. 23. Főső-iskoJa: Nagy-iskola: Uj­iskola É. 1968-ban épült általános iskola. 24. Téesz-iroda É. 2 ; Á Kocsma köz [Rá­kóczi utca] U. A sarkon álló italboltról nevezték el. 26. Téesz-istálló É. 27. Aszög: Nagy utca [Kossuth Lajos utca] U, Fr. A templomtól D-re terül el. A Ny-i házsor végében végezték ki a németek a megsebesült szovjet felderítőket. 28. Öíó köz Űt. Földút a Kossuth L. és a Petőfi S. utca között. Egy Gtó ragad­ványnevű (gyümölcsfa-oltással foglalkozó) személy lakott a köz sarkán. 29. Ta­pasztói-kertök : Kűső-kertök Mf, ke. A falu végén lévő nagy gödörből, a Tapasz­tóból termelték ki az építkezésekhez szükséges anyagot. 30. Bitó köz Köz. Bitó nevű család lakott mellette. 31. Vasút. A határ északi csücskét szeli át. 32. Botykai-mező [K8, 12, MoFnT: ~] S, sz. Ezt a területet 1865 előtt Rózsafához csatolták, s 1857-ben még Nádos-

Next

/
Oldalképek
Tartalom