Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

sittő-zsilip. Vízügyi építmény a Gyöngyös folyón. 72. Uj-kanáris Vf, Cs. A Gyöngyös itt új, mesterségesen létesített mederben folyik. 73. Rene, -be S, sz. 74. Régi-kanáris : Vót-kanáris. A Gyöngyös régi, elhagyott medre. 75. Hagyószögi-rét S, r. 76. Tó, -ba: Kendöráztató Tó. 77. Alá-dülö [ÍI12: Rökeszt dűlő] S, sz. É—D irányban szántották. 78. Delelő-kút Kut. 79. Füzes, -be S, e. Régen cigányok laktak itt. 80. Főső-legellő S, 1. 81. Lajosfa, '-ra [Hnt, MoFnT2, Bt: Lajosfapuszta] Lh, M. A múlt század második felében kialakult uradalmi majorság, többségében magyar lakossággal. 1930-ban 49 magyar és 16 egyéb anyanyelvű, 1970-ben 17 magyar lakja. Nagy Ferenc birtokos majorja volt, most is az ő nevén van, de nem gazdálkodnak már itt. 82. Szürüskert S, r. 83. Nagy-raktár É. 84. Istálló É. Száz férőhelyes. 85. SzakáUerdő S, e. Egykori birtokosáról. 86. A~só-hid. Híd. 87. Tamási-Renc S, sz. Kistamásival határos. 88. Cifra-dűlő [K12: Czifra MoFnT2: Cifra-dűlő] 89. ~Asó-legellő S, 1. 90. Nagy ut: Erdő ajja ut Űt. 91. Kanász-kut. Kút a legelőben. 92. [K12: Molványi erdő] 93. Irtás, -ba S, sz. 94. Határ-árok: Fő-lécsapoló-árok Vf. A község és az uradalmi földek határa volt. A második név mesterséges eredetű, a vízügyi térképekről ismerik. 95. Hoboli-mező S, sz. A hoboli határ mentén van. 96. Egyéni-erdő: Ásó-erdő: Gyertyános, -ba S, e. A molványi parasztok tulajdonában volt. A néphagyomány több híres betyár tanyájának (pl. Séta Pista, Patkó Bandi, Kényös Gyuri) tartja. A betyárok állítólagos asztalát is Molványban találták meg. 97. Ambrus, -ba: Ambrus-féle-főd S, sz. 98. Álomi-erdők S, e. A molványiak telepítették ezt a 130 kh erdőt 1952—63 között. 99. Uj-pusztai ut Űt. 100. Rózsás-vőgy [MoFnT2 : Rózsás-völgy] Vö, Mf, sz.lOl. Határ-hid: Rózsás-vögyi-hid Híd. Az adatközlők nem ismerték: 9. P: Lukafai árok — 37. P : Hajszenai kaszálók — 43. K12: Felső mezei — 59. K12: Irtásföld — 65. K12: Középső dűlő — 77. K12: Rökeszt dűlő — 92. K12 : Molványi erdő. Nem tudtuk lokalizálni: P: Dargótz dűlő; sz Értés házi dülő; sz. Talán ide vonható név még SCI: Arteshazy Puszta; P: Hosszú falusi puszta, Nagy rét, Dombósi és Nagy úti legelők, Dombósi berek, Nagyúti erdő. Az írásbeli nevek forrásai: K12 — 1865: Kat. színes birtokvázlat — P: 1864: — MoFnTl: 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MöFnT2 : 1979. Gyűjtötték: Kremó Márta főiskolai hallgató és dr. Király Lajos főiskolai docens. — Adatközlők: Baranyák János 65, Csordás Lajos 75, Fodor Gézáné 50, Fülep István 74 és R. Nagy Sándor 70 é. 93. RÓZSAFA \% . . ... Rózsafa: Bidösfa, '-n, '-ra, '-ru, -i [BC5: Bődösfa SC6: Büdösfa SC8: Büdösfa Akv. 1735—1741: Bidesffa, Widesffa SchQl—9: Büdösfa K12, P, Hnt. 1893: Büdösfa Hnt, Bt, MoFnT2: Rózsafa] — T: 1665 ha/2594 kh. — L: 628. A török hódoltság kezdetén még egymás mellett levő, de külön néven említett falu volt Vidosfalva és Szentmihályfalva. A hódoltság alatt a két falu egybeolvadt. Az összeírások névanyaga szerint a szentmihályfai családok élték túl a török időket. A hódoltság után mégis a közben Vidosfáról Büdösfára módosult helységnév állandósult. Lakói mindvégig magyarok, csak elvétve akad egy-egy nem magyar anyanyelvű. 1930-ban 501 magyar és 1 horvát anyanyelvű, 1970-ben 491 magyar lakja. — P. sz. „A török kinyomása után Nemes Szt. Mihályfának nevezték, de már sok éve csak Büdösfának nevezik. A falu egyik utcája még most is [1865] Szent Mi/iáí-nak neveztetik. Mivel nemes levelük egy személre biztatót, és attól az elvétetett, annak következtében az akkori lakosok elhatározták, hogy mivel a levelük elvesztésével nemességükét is elvesztették a községüknek más nevet adnak, és Büdösfának nevezték el.