Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott helység. Lakói a 17. század végén magyarok. Népessége azóta is változatlan. Csak századunkban akadt néhány nem magyar anyanyelvű. — 1930-ban 530 magyar, 1 német anyanyelvű, 1970ben itt és a külterületen 807 magyar és 3 német lakott. P. sz. „Jelenleg csak ezen egy »Dobsza« neve él, ez bir nemcsak helybeli elnevezéssel, hanem így ismertetik országszerte is. Hajdan más neve volt, nevezetesen 1277-ben Dubtzának nevezték, esett az akkori felosztás szerint Segusd vármegyében. Ezen község 1277-ben említtetik legkorábban. Népesíttetett majdnem teljes bizonyossággal Csehországból, mert azon falu mellett esik, mely ma Kálmáncsehi vagy összevonva Kálmáncseh nevet visel hova 1100 körül Kálmán király alatt csehek telepedtek, mivel Bttbtza nem magyar szó és csak később lett magyarosítva »Dobszó«-ra — nagyon hihető hogy 1100 körül a hely is Cseh országból népesíttetett". — A. sz. a falut szlávok alapították. Dobzsa, Dobzse volt a neve. — A környékbeli falukról szóló versezetben ez áll: „Nagy viseletű két Dobsza". — A. sz. a két falu lakói divatosabban, módosabban öltözködtek, mint a többiek. Nagydobsza [1277/1298: Dubza: AUO. 9: 179]. Magyarázatához 1. Kisdobsza etimológiáját. (FNESZ. 339, 442.) 1. Újsor: Hunyadi utca [Hunyadi u] U. A falu legújabban létesült része. 2. Kis-kut F. Jó vízét ma is emlegetik. Egy házhelyre esett. Gazdája betemette. 3. Ikörgóré Kettős góré, az egykori puszta épületei közé tartozott. 4. Tüzojtószertár É. 5. Magtár Ê. Az egykori pusztához tartozott. Most a tsz használja. 6. Porta, '-ra Bejárat a tsz gazdasági udvarára. 7. Posta, '-ra É. 8. Katolikus templom. 9. Árkuspuszta: Fősőpuszta [Akv. 1861: Árkusi puszta SmL. Megyjön, Ir. V. Landes u. Folkskunde: Árlcos puszta MoFnT2: Felsö-Árkus] Pu volt. A múlt század közepén uradalmi gazdaság központja. Lakói magyarok. — 1930-ban 106 magyar lakta. 10. Presszó, -ba: Dominó presszó: Kocsma, '-ba É. Eszpresszó és italbolt az ÁFÉSZ kezelésében. 11. Iskola, '-ba É. Körzeti általános iskola. 12. Országút: Hatos ut Űt. 13. Fő utca U. A 25., 27. és a 29. sz. ház telkén török temetőre bukkantak. 14. Temető, -be. 15. Főszög Fr. A templomtól É-ra. 16. Csapás, -ra Csa. Az állatokat ezen terelték a legelőre. 17. önkiszógáló bót É. 18. Téesz-iroda É. 19. Hársjás 5 hársfa a Temető mellett. Erzsébet királyné tiszteletére ültették őket. 20. Egészségház: Régi iskola É. Mai és korábbi rendeltetéséről. 21. Orvosi rendelő É. 22. Parókia, '-ra É. A református lelkész lakása. 23. Takarékszövetkezet É. 24. Rejormátus templom. 25. Tanácsház : Tanács, -ra É. A községi közös tanács működik benne. 26. Régi kocsma É. 27. Tejcsarnok É. 28. Pálinkaház É. 29. Aszögf Fr. A református templomtól D-re. 30. Pásztorház É. A falu pásztorai: a csordás és a kanász lakott benne. 31. Kültelek Fr. Régen a falutól D-re eső terület, amely a 2. világháború után „beltelek" lett és építkezni kezdtek rajta. 32. Kültelek sor U. 33. Asópuszta: Istfánmajor [K9: Pusztai dülő; sz] Pu, Maj volt, körülötte sz. Ma a falu belterületének legdélibb része. 34. [K9: Vénalszegi; sz, Űt] 35. Vőgyi-árok: Vögyi-gát [MoFnT2: Völgyi-árok] Vf a két Dobsza határán. 36. Árkusi [K9: Árkus K12: Árkosi] S, sz. 37. Pap-dülő S, sz. A Kegyes Tanítórend tulajdona volt. 38. Pap-dülői ut Űt. Az uradalom és a község határát választotta el. 39. [K9: Felsőerdőallyá] 40. Ermenték [K13: Felső erdei rét MoFnT2: Er-mentek] S, az árok szélén, 1, r, a többi sz. 41. Főső-erdei-árok Vf. 42. [K13: Felső rét] 43. Dia-vőgyi-dülő [K9: Diavőgy] S, sz, r. 44. Dia-vőgyi-kut Kút. 45. Mutatója ut Űt. „Mutatófa" áll rajta. 46. Föső-Szakadák [K9: Szakadáki jelső K13: Szakadi mezző P: ~, sz MoFnT2: Felső-szakadék] S, sz. 47. Kont, -ra [K9; 13: Konti mező] S, sz. 48. Kis-kut F. 49. Kis-kuti dülőut Űt. 50. Nagy ut: Szödrös ut Űt. A határ legszélesebb útja. Szederfák szegélyezik. Merenyébe vezet. 51. Nagy uti-düZő [K9: Nagymegyei K12: Nagyuti árkosi] S, sz. 52. Középső dü-