Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás
vát anyanyelvű, 1970-ben külterületével együtt 353 magyar és 12 német lakta. P. sz. „Jelenleg csak ezen egy „Doosza" neve él, ez bír nemcsak helybeli elnevezéssel, hanem így ismertetik országszerte is. Hajdan más neve volt, nevezetesen 1277-ben Dubtzának nevezték, esett az akkori felosztás szerint Segesd vármegyéhez. Ezen köz ség 1277-ben említtetik legkorábban. Népesítetett majdnem teljes bizonyossággal Cséíi országból, mert azon falu mellett esik, mely ma Kálmáncsehi vagy összevonva Kálmáncseh nevet visel, hova 1100 körül Kálmán király alatt csehek telepedtek, — mivel Dubtza nem magyar szó és csak később lett magyarosítva „Dobszó"-ra, nagyon hihető hogy 1100 körül e hely is cseh országból népesítetett". A. sz. a törökök mindig dobbal adtak jelet. Kisdobbal csalogatták Kisdobszát, nagydobbal Nagydobszát. — A környékbeli falukról szóló versezetben ez áll: „Nagyviseletü két Dobsza". A. sz.-a szép viseletre, az igényes öltözködésre utal. A Két Dobsza névre lásd még Csánki 2: 601. Kisdobsza [1277/1298: Dubza: ÁŰO. 9:179]. A Dobsza hn. puszta szn-.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1504: Emerico Dobsa szn. (OklSz.). Az alapjául szolgáló szn. a dob 'egy fajta ütőhangszer' származéka; tkp. értelme.'köpcös, kövér, testes ember'. Vö. m. N. dobasz 'tele, duzzadt' (MTsz.) A Kis-: [1773: Lex. Loc. 205] előtag Nagydobsza előtagjával áll szemben. (FNESZ. 49 339.) 1. Ujj utca: Hunyadi utca [Hunyadi u.] U. A falu legfiatalabb részé. 2. Temető, -be: 3. Országút: Hatos ut Űt. 4. Csingilingicsárda: Jóbarát É. A főút mellett működő forgalmas kocsma. 5. Kultúrház É. 6. Tejcsarnok: Bót, -ba Tanácsteröm É. Az első két név a mai, a harmadik a múltbeli rendeltetéséről. 7. Jegyzőlak É. A felszabadulás előtt a jegyző szolgálati lakása volt. Ma : is így nevezik. 8. Tüzojtószertár É. 9. Parókia, '-ra. A református lelkész lakott benne. 10. Templom, -ba. A reformátusoké. 11." Iskola, '-ba É. 12. Pásztorház É. A falu kanásza és csordása lakott benne. 13. Gyulai ut Földút. 14. Furgya-högy [K15: Furiai; sz, 1] Ha, sz. 15. Kálmáncsai ut [K13: Kálmáncsára ut, Kálmáncseli út] Űt. 16. Lajosházi-táblá S, sz. A szomszédos Kálmáncsához tartozó Lajosházapuszta mellett. 17. Ladt ut [K13: Ladra ut, Ladi ut] Űt. Lad falu felé vezet. 18. [K15: Előhegyi; sz] 19. Vőgyi-rét [K12, 13: ~] S, Mf, Vö, r. 20. Vőgyi-árok: Völgyi-árok: Határ-árok [MoFnT2: Völgyi-árok] Vf. 21. [K15: Harcsai; sz] 22. [K13: Kunyaraki dűlő; sz K15: Kutyoráki] 23. [K15: Vermest; sz P: Peresi (?) Bercsi (?); sz] P. sz. „régi neve eredetét nem tudni". 24. Aligvári: Gyöngyös: Gyöngyös-patak [K13: Aligvár K15: Aligvári Bt, MoFnT2: Nyugati-Gyöngyös] Vf. 25. Mónus-rét [K13: Monos rét K15: Monasréti MoFnT2: Mónus] S, r, sz. 26. Fenyves, -be: Fenyves-erdő S, e. A gyenge homokot erdősítették az 50-es években. 27. Agácás, -ba: Kis-agácás S, e. Ezt a dűlőrészt akáccal telepítették be az 50-es években. 28. Mónus, -ba [K15: Monasrételei, Monashegyi; sz] S, Has, sz. 29. [K13: Biró kútra dülő K15: Birókuti; sz] 30. [K13, 15: Középdüllő; sz] 31. [K13: Papp hegyi dülő K15: Papmegyei; sz] 32. [K15: Vajdai; sz] 33. Cserefődek S, sz. A földosztáskor adták a mélyfekvésű, vizenyős földek helyett. 34. Homoki-düllő [K12: ~ K13: Homok domb K15: Homoki, Homokra dülő; sz. P: Homok; sz] Ha, S, sz. P. sz. „a föld homokos, azért neveztetik annak". 35. Mocséta, '-ba [K15: Mocsolára, Mocsolai] S, Mf. r, sz. 36. Leveli-düllő;, Leveli-kuti-düllő [K12: Leveli Kuti dűlő K13: Leveli kútra dülő] S, sz. 37. Boros nyárossa [K15: Borosnyáros MoFnT2: Borosgát] S, sz. 38. Csige-vőgy [K15: ~] Vö, S, sz. 39. Surgya-düllő; Surgya-högyidüllő [K12: Surgya hegyi dűlő] S, sz. 40. Surgya-högy [K12: ~ K13: Surdi dülő K15: Surgyai P: Surgya hegyi; sz] Ha, sz. 41. Nagy ut Széles földút. 42. Hosszidüllő [K13: ~ K15: Hosszuuti] S, sz. 43. [K15: Vegyesi; sz] 44. [K15: Kétutközi; sz] 45. Pacsi-düllő [K15: Pacsaï] S, sz. 46. Pacsi-rekesztő-düllő [K12: ~ K13: Pacsi rekesztő] S, sz. 47. Pacsi-árok [K15: Pacsai; patak] Vf. 48. Vékonyhódi /XI5: ~; sz] S, sz. 49. Kétasszony bokra [K15: Kétasszonyi; sz] S, sz. 50.
