Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

falu. Akkor pusztult el, amikor Szigetet ostromolta a török. A lakosság egy része Szigetbe menekült. A törökök az elpusztult falu tégláit felhasználták Szigetvár újjáépítéséhez. Szántáskor ma is kerülnek elő tégla- és cserépdarabok. 131. Kis lénia Űt. 132. Túsó-kert [K9, 12, P: Túlsó kert; sz] S. sz. — A. sz. itt voltak a régi falu kertjei. Amikor az országutat kezdték építeni, akkor költöztek a mai faluhelyre. 133. Kenderes, -be [K9, 12, P : «- ; sz] S, sz. 134. Nagy-legelő : Tüskés, -be [KIO: Tüskés; 1] S, sz. Ez volt a legnagyobb legelő, sok tüske 'tövis' is volt benne. Két év óta ez is szántó. 135. Puszta-kut. Legelői kút volt. 136. Nagy-tüske S, bokros e. 137. Szífa-kut, -hoz [K9, 12, P, MoFnT2 : Szilfa kut] S, sz. 138. Rózsafai ut Űt. Rózsafára vezet. 139. Telek, -be [KIO: Telekmező P: Telek; sz K12: Telek elő mező] D, sz. 140. [K12: Puszta] 141. Banya-kut Kút. — A. sz. egy öregasszony ásatta, régóta nem gondozzák. 142. Pást, -ba S, sz. Kis terület a Telek alatt. 143. Vadas, -ba [KS, 10: ~] S, sz. A múlt században irtották ki az itt íévő erdőt. Nh: A török hódoltság előtt itt egy egészen kicsi település volt. Az itt lakók a szomszédos községekkel semmilyen kapcsolatot sem tartottak, ezért vadon élőknek nevezték el őket. Így kapta a dűlő ezt e nevet. 144. Góda, '-ba [K12: Godai és Cserfás MoFnT2: ~] S, sz. Itt is erdő volt, amelyet a múlt században irtottak ki. 145. Bodorfai ut [K9: ~] Űt. Bodorfa (Lh Rózsafa határában) felé vezet. 146. Cserfás, -ba [K9, P: Cser; e] S, sz. Régen nagy cserfaerdő volt itt. Az adatközlők nem ismerték: 16. K12: Zaba csér — 25. K12: Szorító P: Szorittó — 68. K8, 9, P: Pázsit — 69. K12: Legelő — 78. K9: Ladi; r — 79. K9: Korsós — 91. K8: Adósa; 1 P: Adossa; 1 — 102. K8, 9, 10: Pázsit; 1 — 124. P: Nagyrekeszalja; sz — 140. K12: Puszta. Nem tudtuk lokalizálni: Kispeterd P. gyűjtéséből: IFenyes, Nagy tábla. Az írásbeli nevek forrásai: Az egykori Kispeterdre vonatkozók: K8 = 1847/1857: BiŰ 396—397; 1862: BiŰ 398 — K9 = 1855: BmK 150 — K12 — 1865: Kat. színes birtokvázlat — P: 1864 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. — Az egykori Botyka községre vonatkozó források: K8 = 1862: BiŰ 94 — K9 = 1856: BmK 42 — K10 = 1857: BiK — K12 = 1865: Kat. színes birtokvázlat — K16 — 1883: KT 5560 — P: 1864 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Elek Margit főiskolai hallgató és dr. Zsolt Zsigmond orvos. — Adatközlők: Füst István 64, Gál György 69, Kelemen Géza 35, Kis Bagoly József 65, Kis Bagoly Sándor 35, Timár Sándor 68 é. 89. NAGYPETERD Nagypeterd, -ön, -rü, -re, -i [BC4—9: Nagy Peterd, Nagy-Peterd SchQl—9: Nagy-Peterd K12, P: Nagy-Peterd Hnt, Bt, MoFnT2: ~] — T: 1158 ha/2013 kh — L: 557. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott helység. A hódoltság után a környékbeli elnéptelenedett falvak néhány lakója ide költözött. Magyar falu. A múlt század végétől egy-egy német anyanyelvű is élt itt. — 1930-ban 409 magyar anyanyelvű, 1970-ben külterületével együtt 536 magyar, 3 német és 10 délszláv lakta. — Fcs: Égöttpeterd, Szárazpeterd. A. sz. azért nevezik így, mert nem volt mosásra alkalmas folyóvize a községnek. Kocsikra rakták a szennyest és a szentlőrinci, Mózsa-gáthoz jártak mosni. A kendert is a szomszédos faluk határában áztatták. — Részlet egy hosszabb falucsúfoló versből : „ ... Abrinccsa kereskedő Büdösfa, / Hosszi fáva kereskedő Nagypeterd..." (Berze Nagy 2: 595.) Nagypeterd [1296: ? Peturdy: Györffy 1:368, 1324/1344: Petherd: uo.]. A Peterd hn. a Péter szn.-nek -d képzős származékából keletkezett; vö. 1228: Peterd