Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás
északi területet azóta Csertőhöz csatolták (403—12). 404. [K15: Glovzdenyás; r K14: Vermes] 405. [K12: Csolok K14, P: Csólok] 406. [K12, 14: Hársfai puszta P: Hársas puszta] 407. [K15: Krátoly; Űt] 408. [K15: Luzsanyák; sz] 409. [K15: Policza; sz] 410. [K12: Mozsgói határ P: Mosgoi Dülő] 411. [K15: Ores; sz, 1] 412. [K14, P: Kis Kúria; sz K12: Kis Curia] 413. Főső-berök: Berök-dülő [K12, 14: Felső bereOClö: özrét; r P: Puszta felső Berek] Mf, r. Régebben mocsaras terület volt, az Almás-patak ártere. 414. [K14: Uj csatorna; Cs] 415. Csojluk: Csólak: Csollak: Nagy-Csojluk, -ba [K12: Nagy Csolak K14: Nagy Csólok KI5: Zálogom; sz, 1 P: nagy Csolok] S, r, sz. 416. Hársfai ut Űt. Hársfapusztára vezető út, régen hársfák szegélyezték. 417. Kaposi ut: Mozsgai ut Űt. Régi kövesút. 1976-ban felújították, a 6-os főközlekedési utat köti össze Kaposváron át a Balatonnal. 418. Téglagyár [Hnt, Bt, MoFnT2: Mozsgói úti téglagyár] É, Lh. Ma is működik. 419. Közép-berök [K13: Pusztai erdő] V, r. 420. Főső-Bástyaluk: Bástyaluk, -ba [K12, 14: Felső bástyaluk P: felső Bástyaluki] S, sz. Korábban itt egy nagy gödör volt, a vár visszafoglalása utáni újjáépítéskor keletkezett, innen hordták a földet a bástyák megerősítéséhez. Vö. még: 522. 421. Kis-Csojluk: Kis-Csólak: Kis-Csollak, -ba [K12: Kis csollok K14: Kis Csólok P: Kis Csólyok] S, sz. A szigetvári plébánia tulajdona volt. 422. Török-temető: Török temetői-dülő [K12: Török temető K14: Török temetőnél P: Török Temető] S, sz, r. — A. sz. itt van a szigetvári ostromkor elesett török katonák tömegsírja. Az 1. világháborúig ez a terület nem volt telekkönyvezve, tiszteletben tartották a török állam jogát erre a területre. Régebben még emléktáblák is voltak, most csak a hullámos terület emlékeztet sírokra. Nh.: Egyszer itt egy „kükecskét" találtak, amely a török időkből maradt, és arany volt benne. 423. Mozsgai ut mellett [K12: Mozsgói út mellett K15: Malo Cserkovistya; sz, 1] S, sz. Uradalmi birtok volt. 424. Temetöi-fődek: Temetői-dülő [K12, P: Temetői; sz] S, sz. 425. Temető mellett [K12: Temetői út mellett] S, sz. 426. Mise ut Űt. Az északabbra lévő községek lakói ezen jöttek a turbéki búcsúba. 427. Keresztfai-dülő K12: Keresztfai K14: Keresztfánál] S, sz. A turbéki út mentén régen itt kereszt állott. 428. [K15: Mertvicska; sz] 429. Kápónai-dülő: Kápóna fölött [K12: Kápolnán fölül K14: Kápolnán föllül P: Kápolnán felüli dűlők] S, sz. 430. Zsibóti ut [K14: Mozsgói ut; Űt] Űt. Földesút volt, 1943-ban zsidó munkaszolgálatosok építették. 431. Turbék, -ba: Turbékpuszta [SC3, 6, 8: Turbék SchQl: Turbik Sch2—9: Turbék K6: Curbék K12: Turbek K15: Turbéki puszta; k P: Turbékpusztai belsőség Hnt, Bt, MoFnT2: Turbékpuszta] Lh. A 18. század második felében kezdtek itt megtelepedni. Lakossága magyar. 1930-ban 17, 1970-ben 50 lakója volt. Katolikus temploma [MoFnT2: Turbéki templom] Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelve. Augusztus 15-én tartják a nagy, szeptemben 8-án a kis búcsút. Itt állt egykor egy palánkkal körülvett erősség, amelynek türbéjében a várostrom idején elhunyt II. Szulejmán török szultán belső részeit temették el. A vörösmárvány síremléket fia, II. Szelim építtette, a törökök zarándokhelye lett. A pompás türbét 1693-ban Gallo Tesch osztrák élelmezési tiszt romboltatta le, ebben az évben épült helyére a mai katolikus templom. Falán török nyelvű felirat hirdeti II. Szulejmán emlékét. Turbékpuszta 'Szigetvárhoz tartozó település' [1641—50: turbéki sz. (nem szöveghű közlés): Nyr. 96:478]. A Turbék hn. talán oszmán—török eredetű, de a részletek bizonytalanok. Azzal hozzák kapcsolatba, hogy az 1566-ban Szigetvár alatt meghalt Szulejmán szultán belső részeit utolsó diadalának színhelyén temették el, föléje sírkápolnát (oszm. türbe) s ennek védelmére kisebb várat építve. A m. Turbék előzményeként azonban az oszm. türbe helyett inkább egy oszm. R. Tur beg szn.-re, esetleg egy Turbek 30 Baranya Földr. nevei I. 465
