Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

2. N AG YH A JMÂS Hajmás: Hagymás: Nagyhajmás, -on, -ru, -ra, -i: n. Hajmás: n. Nagyhàjmâs, in, fun, uf Hajmás, hâjmâsar : szh. Hajmás, u Hájmásu, iz Hájmása, u Hajmás, hajmásáé [BCl: Hammas BC3: Racz Hajmás BC4: Hajmás BC5, 6, K2, 3, K8/c, K9, KIO: Nagy Hajmás BC7, SchQ5: Hajmás K7: Nagy Hajmás SchQl—4, 6—9: Nagy-Hajmás K8/a, Hnt, Bt, MoFnT2 : Nagyhajmás] — T: 1810 ha/3145 kh — L: 661. A középkori falu magyar lakossága a török hódoltság alatt kicserélődött. A 17. század végén lakói rácok voltak. A rác lakosság a 18. század folyamán lassan elhagyta a helységet, a legutolsó szerb család a múlt század második évtizedében költözött el. 1720 körül jelent meg a faluban a magyar nyelvű lakosság. Számuk meglehetősen váltakozó volt, 30% fölé ritkán emelkedett, majd ismételten 10°J

0 alá szállott. Ugyancsak a 18. század folyamán nagyszámú kat. délszláv (horvát) jött Nagyhajmásra; a század második felében a lakosságnak több mint felét ők tették ki. E nemzetiség a múlt század folyamán háttérbe szorult, és megkezdődött elmagyarosodása. A 18. század utolsó negyedében kezdett a németség betelepedni. A múlt század közepétől az első világháborúig német anyanyelvű volt a lakosság mintegy 75%-a. 1930-ban 204 magyar, 892 német és 19 horvát anyanyelvű élt itt; magyarul 545 fő tudott. A külterületi helyeken élő népesség fele-fele arányban volt magyar ill. német. 1970-ben a lakosság 25%-a német, a többi magyar. Délszlávnak vallotta magát ekkor 5 fő. Nh.: A „vízmelléki" horvátok Dalmáciából érkeztek, és a jelenlegi falu déli részében telepedtek le. Egy részük 1820 körül visszaköltözött Horvátországba. — A jelenlegi falunév a lakosság szerint a hagyma szóval van kapcsolatban. Nagyhajmás [1330] 1377: Hagmas: AnjouOkm. 2: 508]. A Hajmás hn. magyarázatához 1. Kishajmás etimológiáját. A Nagy- [1773: LexLoc. 36] előtag a település méretére utal, és Kishajmás előtagjával van korrelációban. (FNESZ. 260, 339, 443.) 1. Frossau: n. Frossau: n. Frosau 'Fröschau': n. Pódreform 'Bodenreform' [Hnt, MoFnT2: Frosauújtelep] Fr, S, r. A vízjárta rétben sok béka van. A Nagyatádi-féle földreform idején itt 12 házhelyet osztottak ki. 4 ház ma is áll. A hely liget jellegű. 2. Méhész-árok: Méhész-csatorna: n. Méhészkrdva 'Méhészgraben' [MoFnT2: Méhész-patak] Vf, Cs. 3. Tollas utca: n. Fédarkász 'Federgasse' [Hnt, Bt: Tollas utcai cigánytelep] U, Fr. Mellette libalegelő volt, és tele volt a rét tollal. 4. Fősőfalu: Fölsőfalu: n. Phószta 'Posten': n. Óbandorf: n. Obantarf 'Oberdorf Fr. Magasabban fekszik. Ide tartozik: 1—7. 5. Téesziroda. É. Rendeltetéséről. 6. Italbolt: n. Vircháusz 'Wirtshaus': n. Kâszthâusz 'Gasthaus' É. Rendeltetéséről. 7. Országút Űt. 8. Bolt: n. Ksëft 'Geschäft' É. 9. Téeszmajor Maj. 10. Tejcsarnok: n. Milihferájn 'Milchverein' É. Tejbegyűjtő hely. 11. Evangélikus templom: n. Ëvângélisd Kirhe 'Evangelische Kirche' É. 12. Régi iskola: n. Altd Súla 'Alte Schule' [K8: Evang. Iskola] É. 13. Fő utca [~] U. A falu legnagyobb utcája. 14. Asófalu: Alsófalu: n. Undartarf 'Unterdorf' Fr. Ide tartozik: 8—27. A falunak a völgyben fekvő része. 15. Tanács: Tanácsház: n. Kmáháusz 'Gemeindehaus' É. Rendeltetéséről. 16. Filepine likja: n. Filepindprintyd 'Philippbrünnlein': n. Stokprintya 'Stockbrünnlein' F. Fülöp nevű ember gondozta. Kivájt fatönk vezette el belőle a vizet. 17. Temetői-árok: n. Bah: n. Pah 'Bach': n. Kerihófakrdva 'Kirchhofer Graben' Vf. A temetőnél ered. 18. Katolikus temető: n. Katólisdr Kerihóf 'Katolischer Kirchhof: n. Fríthóf 'Friedhof Te. 19. Régi katolikus iskola: n. Alte Súla 'Alte Schule' [K8: Cath. Oskola] É. 20. Üj iskola. n. Naja Súla 'Neue Schule' É. 21. Susnya: Susnál: szh. Súsany 'Susanj' Fr, U. — A. sz. a falu legrégibb része. A horvátok itt telepedtek le; a németek inkább a