Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás
az utca lakóit róla „cseszmesöknek" csúfolták. 7. Harangláb: Kápolna É. 1928ban építtette a község. A_ falán emléktábla van az 1. világháború zsibóti hősi halottainak névsorával. 8. Ászög, -be [Latinka u.] Fr. 9. Hostel, -ba S, ke. A házsorral szembenlévő terület az út másik oldalán. Régebben itt csépeltek, tárolták a takarmányt, itt vermelték el a burgonyát, innen hordták haza naponta háton a jószágnak való szénát és szalmát. 10. Négyes-halom: Négyes-határkü. Ősi határjel, Zsibót, Mozsgó, Botykapeterd és Almáskeresztúr határának találkozási pontja. 11. Nagy szilfa, öreg fa, a határhalom közelében. 12. Határ-dülő: Uradalmi-határ dülő [K12: Mozsgói határdülő] Fs, e, sz. 13. Percei-erdő [K15: Dombi; e K12: Perczel erdő; e] Ds, e, akácos. A földbirtokos 1937-ben elárvereztette, ekkor itt a parasztokból erdőbirtokosság alakult. 14. Szent-kut [K12, MoFnT2: ~] Do, 1, sz. A környékén lévő forrásról nevezték el. 15. Farkas-dülő [Sc4, 6: Farkasfa predium K15: Nagyfarkasi düllő K12: Farkasfai dűlő P: Nagy farkasfa; sz] Do, sz, 1. Régen major állt itt cselédházakkal, már elbontották. 16. Hideg-vőgy [K12, MoFnT2: Hidegvölgy] Vö, e, r. 1. Az északi széljárás igen hideggé teszi ezt a völgyet. A faluban is mondogatják: „Hideg vőgybü fuj a szél". 17. Négy-halom Fs, sz. Régebben földesúri magánlegelő. Mivel minden oldalról erdő vette körül, kedvelt kirándulóhely. 18. Öevbé, -be S, sz. Az 1920-as években osztották ki az OFB utján. 19. Högy ajja [K15: Szölökalja; sző P: Szőllőkáljaidülő; sző] Do, sző, sz. 20. [KI5: Idinai; sző P: Idinadűlő; sző] 21. Bádogjézus Ke. 22. Kü-köröszt Ke. 23. Pamukipince Ép. A szőlőhegyben néhány nagyobb pincében gyűjtötték össze a dézsmabort. Ezeket ma is tájékozódási pontként emlegetik. 24. Főső-högy : Turbék-főső [K12: Turbéki felsőhegy; sző K15: Turbéki; sző P: Turbékidűlő; sző Hnt, MoFnT2: Zsibóti-szőlőhegy] Fs, Do, sző. A múlt században kezdett benépesedni a Szigetvárról és Zsibótból kitelepülőkkel. 1930-ban a Felső-szőlőhegyen 217 magyar és 1 német anyanyelvű, az Alsó-szőlőhegyen 83 magyar anyanyelvű lakott. 1970-ben az összlakosság 249 fő. A monda szerint Szigetvár ostromakor itt állt a szultán udvara. — A. sz. ásatások is voltak itt, s török épületek maradványait találták meg. 25. Kápolna, '-hó, '-ba É. A 20. szd. első éveiben építették. Oltár is van benne. 26. Legellő-födek [K12: Legelői földek; sz] S, sz. 27. Szent-kut: Szent-kuti-források F. Régen 5 forrás volt itt, jelenleg csak kettő van meg, az egyik időszakos, a másik állandóan bővizű. Az 1900-as években ide jártak a csodákban hívő környékbeliek, mert a forrás vize állítólag gyógyította a szembajokat, a kelevényeket és a derékfájást. Használt ruhadarabjaikat is itthagyták. 28. Fórásvidék Mf, r. — A. sz. a török időkben ezen a területen víztároló volt. Innen vezették a vizet a „szultáni udvarba" és várba. A csővezeték kifúrt hengerfából és hársfaháncsból készült. 29. Kendöráztatók A patak két oldalán kis gödröket ástak, amelyekben a kendert áztatták. 30. Főső-rét [K15, P: Felső; r] Vö, r. 31. [KI5, P: Felső oldal; 1] 32. Nagy ut Űt. 33. Illés-kut Kút. A föld egykori tulajdonosáról. 34. Högy-ajjai ut Út. 35. Téesz-szőllő S, sző. 36. Mozsgai ut: Högy-ajjai ut Út. Mozsgó falu felé vezet. 37. Mestör-pince É. 38. Babics-pince : Dézsmapince. 39. Nagy-sallakos ut Űt. 40. [K15: Utközzi; sz] 41. Lukács-pince É. 42. Szilvás, -ba: Szilvás-csárda É. A dombtetőn, fontos útkereszteződésben áll. Már a középkorban is csárda volt itt, mert a délvidékről Bécs felé hajtott állatok útvonalába esett. A marhahajcsárok pihenője, a betyárok kedvelt tanyája volt. 43. Hörnyéki ut Űt. 44. Hörnyéki-lakás Lh. Lakóház és pince a szőlőben. 45. Horvát-lakás Lh. 46. Tilos, -ba D, e, 1. 47. Legellő-lap Vö, 1. 48. Rozs-főd [K12: Rozsföldek; sz] Fs, sz. Itt kis parcellákon zsuppnak való rozsot termeltek. 49. Picskődi-dülő [K15: Pisódi: 1 K12: Piskódi dülő; sz P: Pisodi; sz] Fs, r, 1, e. 50. Kis-Domolics,
