Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás
Nagyvár. Vö. még: 120. 134. Pusztai-kendörösök [K9: Kenderes; sz] S, sz. 135. Puszta ajja [K8: Pusztaalja; sz K12: Pusztai földek; sz] S, r. 136. [K8, 10: Füzesmező P: Füzes dülő; 1 K12: Füzes] Az adatközlők nem ismerték: 12. KI 2: Csigolafej — 14. K16: Csigolyafai erdő — 17. K9, 10: Kanászirtás; sz — 20. KIO: Csurgó — 21. KIO: Kövös hát — 24. KIO: Hosszúhát; e — 26. KIO: Kis erdő — 64. K8: Almafás; e — 68. K9: Aracs; sz KIO: Aracshegy — 69. K8: Arats Hegyi Mező; sz — 80. KIO: Agodi malom — 96. K12, 16: Csabai malom — 104. K12, 16: Hoszszu megyei malom — 106. K8, 10: Hoszszúsűrű; sz — 112. K12: Alsó legelő; 1 — 121. KIO: Tüskös; r K8, 10: Tüskés rét: r — 131. K8, 16: Szigetpusztai rét; —132. K9: Füzes alla P: Füzes allya; sz — 133. K8: Szigeti Puszta; r — 136. K8, 10: Füzesmező; P: Füzes dülő; 1 KI 2: Füzes. Nem tudtuk lokalizálni: P: Csakádia; e (ez a földrajzi név a szomszédos Nagypeterd anyagában található meg. Ott: 89/ 82). Az írásbeli nevek forrásai: KI = 1738: Bm. L. Inq. 1, Kl = XVIII. szd. 1. fele: PkL fasc. 1141 — K8 = 1800 k: BiÚ 857., 1860: BiÜ 591., 1864: BiÜ 592—4. — K9 = 1855: BmK 26. — KIO = 1857: BiK 166—7. — K12 = 1865: Kat. színes birtokvázlat — K16 = 1883: KT 5560, 1894—1904: NB 2248 — P: 1864 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1979. Gyűjtötte: Vadas Rózsa főiskolai hallgató. Felhasználtuk Zsolt Zsigmond 1961. évi gyűjtését is (megjelent: Baranyai helytörténetírás 1970: 131 — 5. p.). — Adatközlök: Benkő Dezső 46, Csokona Istvá n 61, Meszes Sándor 63, Szabó László 30, Szántó János 78 és Timár Dániel 73 é. 86. TÓTSZENTGYÖRGY Szengyörgy : Tótszengyörgy, -ön, -ngyőrü, -ngyőre, -i [SC2: Tot Szent György SC3, 5, 6: Toth Sz.György SC8, 9: Tóth Szent György Akv. 1735—1754: Tott Sz. Gurg, Toth Sz. Giurg, Toth Szent Gyurgy K12: Tóth Szent György K14: Tót Szent György P: Tóthszt.György Hnt, Bt, MoFnT2 : Tótszentgyörgy] — T: 752 ha/1305 kh — L: 314. A török hódoltság korától ismét lakott helység. Lakói a 18. és 19. században magyarok. — 1930-ban 347, 1970-ben (külterületével együtt 3(0(6 magyar és 8 német laikója volt. P. sz. „Csak Toth Szent György neve él, most is csak ezen név bir helybeli elterjedéssel". A helyi hagyomány sz. Szent György lovagjai alapították a falut. A lakosság nagyobb része tót volt. Innen a neve. Fcs: A környékbeli falukról szóló versezetben ez áll: „Jó csúfolkodó Tótszentgyörgy". — Az adatközlők nem tudták megmagyarázni a jelentését. Tótszentgyörgy [1283: Scengurg: ÁÜO. 12:382; 1209: (?) Zengurg: Sztp. KritJ. 1:78]. A Szentgyörgy hn. a falu templomának védőszentjére, a Tót- [16. sz. vége: SomLevÉvk. 2:8] előtag pedig felvidéki szlovák betelepülőkre utal. (FNESZ. 655.) 1. Csapás, -ra Csa. Az állatokat (teheneket, disznókat) ezen terelték a legelőre. 2. Perec utca U. Egy itt lakott asszonyról, aki a perecet szállító szekér utasaként megdézsmálta a pereces kosarat. A kocsis észrevette, az asszony szégyenben maradt. Sokáig ez a mondóka járta: „Perec utca, kifli tér." 3. Főszög: Gusztinegyed Fr. A Templomtól É-ra. A Guszti ragadványnevű Kovács családról, amely szintén ebben a falurészben lakott. 4. Szabadi-kocsma É a falu É-i végében. Valamikor a névadó család kocsmát üzemeltetett itt. 5. Buszforduló A falu É-i végében, a Szabadi-kocsma előtt. 6. Kultúrház É. 7. Tanácsház É. 8. Parókia, '-ra É. Református paplak. 9. Templom, -ba. Műemlék jellegű református temp29 Baranya földr. nevei I. 449
