Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

akasztottak. 56. Hármas-hid Híd. Eredetileg három részből álló fahíd • volt. 57. Pipagyújtó : Pipagyujtó-csárda É volt a falu és Szigetvár határának találkozásánál. (Lásd Csertő nevei között is!) 58. Hárs-erdő [K12: Hárs-sűrü K14: Hársi erdő P: ~] S, sz. Valamikor hársfákból álló kis erdő volt a dűlő szélén. Az adatközlők nem ismerték: 18. K9: Erdőredüllő; e, sz, 1, r. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K9 === 1855: BmK 20 — K12 = 1865/1884: Kat. térkép — K14 = 1854: U 313 — P: 1864 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1979. Gyűjtötték: Papp Katalin és Berta Zsuzsanna főisk. hallgatók. Adatközlők: Bálint Imre 62, Csete Bálint 67, Illés Dániel 67, Joó István 64 és Tóth Rafael 74 é. 84. N YUGOTSZENTERZSÉBET örzséböt, -ön, -rü, -re, -i [BC5: Szent örzebet BC6: Szent Ersébet SC8: Szt. Ersébeth SchQl: Szent Eörzsébeth SchQ2—3: Sz. Erzsébeth SchQ4: Szent-Erzsébeth SchQ5: Szenth-Erzsébeth Sch6—-9: Szent-Erzsébet K12: Szent-Erzsébet P* Szt. Erzsébet Hnt 1893: Nyugot-Szent-Erzsébet Hnt. 1913—1973, MoFnT2, Bt: Nyugotszenterzsébet] — T: 924 ha/1606 kh — L: 326. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott helység. Magyar falu. A múlt század végétől egy-egy német anyanyelvű is élt itt. Ekkor már a Szőlőhegyen is laknak. 1930-ban a faluban 413, a hegyen 15 magyar anyanyelvű élt, 1970-ben 312 magyar, 11 német és 8 délszláv lakosa volt. Fcs.: A falu gúnyneve a nagypeterdiek ajkán: Gudina, -'ra. Állítólag azért nevezik így, mert a talaj vizenyős, mocsaras. A néphit szerint a környékbeli lakosság a török elől ennek a községnek a mocsaras területein rejtőzött el. A falu régóta búcsújáróhely, Bükkösdről, Helesfáról jöttek ide. Erre mentek a környező községbeliek a turbéki búcsúba is. Nyugotszenterzsébet [1332—5: de S. Elyzabeth: Györffy 1: 385, 1383: Zenthelsebeth: Csánki 2: 525]. A Szenterzsébet hn. a falu templomának védőszentjére utal. A megkülönböztető Nyugot- előtag Baranya megye nyugati szélével kapcsolatos. (FNESZ. 475.) 1. Jókai ut [Jókai ü] Űt. 2. Kosut utca [~] U. 3. Bót É. 4. Rákóci utca [~] U. 5. Iskola É. 6. Tanács É. Ugyanebben az épületben van a művelődési otthon, az ifjúsági klub, a községi könyvtár és az orvosi rendelő is. 7. Puszta, '-ra: örzsébötpuszta [Puszta] M, Fr. 8. Putri-kert S, mlen. Régen földbe vájt lakások voltak itt. 9. Templom É. Református templom. Eszterházy földbirtokos építtette. A lakosság nagy része ma már római katolikus vallású, ők is gyakran járnak ide istentiszteletet hallgatni. 10. Fő utca: Petőfi utca [Petőfi u] U. 11. Pázsit, -ra: Gyöp, -re [P: Pázsit; 1] S, r. A Nagy-árok mentén két oldalt. P. szerint: „páratlan jó minőségű". 12. Puszta-Kendörös S, Fr. Ma már a belterület része, a név kiveszőben van. 13. Szabaccság utca [~] U. A falu leghosszabb utcája, a felszabadulás után épült. 14. Uj sor [Szabadság utca] U. A falu végén, újonnan beépített telkek. 15. Kotta, '-ba Hr. Az almáskereszturi határban van, ott Kótó-nak nevezik. 16. Nagy-csucs, -ra: Nagy-csucsi-erdő D, e. 17. Nagy-erdő [P: ~; e] S, Gs, e. — P. sz. „roppant kiterjedésű gödrös hely. A mai nap [1865] Mdrauí-féle csontokra találtak, 6—8 fontos fogakra; egészen épek". 18. Szerbek gunyhója. Az első világháború után, 1919—20-ban itt volt a szerb—magyar demarkációs vonal. Hattá Dániel — adatközlőnk — készített ide 1919-ben egy földalatti fedezéket. 19.