Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

Nyárosi] S, sz. A területet jegenyenyárfák szegélyezték. 122. Körtefai-dülő [K12: ~] S, sz. A szélében állt egykori vadkörtefáról. 123. Sürü alja [K12: Sűrűaljai dűlő] S, sz, 1. Az erdőtől É-ra. 124. Rezula, '-ba S, e. 125. PapistórC-rét [K12: ~] S, sz. Valamikor 1 és r. 126. Ferna, '-ba [K14: P: Fernai] S, sz. 127. Kuckó, -ba: Kuckó-rét [K14: Kutzkói] Mf, r. 128. Malom-árok Vf. Vize valamikor malmot hajtott a molványi határban. 129. [K14: Halastói P: Halastói dűlő] — P. sz. „még most is látható nyomai vannak a halastónak". 130. Móványi ut Űt. A. sz. régen az út két oldalán feküdt Hosszúfalu. 131. [K14: Méhesi P: Méhesi dülő; sz] 132. Hosszufalusi-mező [K14: Hosszufalusi dűlő P: ~ MoFnT2: Antal-föld] S, sz. — P. sz. „Nevét az ugyan itt 16. században virágzó nagy községnek nevétől vette, és ezen Hosszú falusi Község Szigetvár török általi ostromlásakor pusztult el". 133. Patai-legelő [MoFnT2: Király-rét] S, 1, r. 134. Fërna-tanya: Cigánytanya Ta. A malom körül cigányok települtek le. Már megszűnt. Az adatközlők nem ismerték: 50. K14: Sigei Sürü — 59. K12: Kiserdöre dűllő; sz, r, 1, Vf — 61. K14: Kútfői Szilvás — 63. K14: Sás Rét — 66. K14: Göllei Sűrű; e — 76. K14: Tüskés rétre dűlő — 77. K14: Kis berki dűlő — 129. K14: Halastói P: Halastói dülő — 131. K14: Méhesi P: Méhesi dülö; sz. Nem tudtuk lokalizálni: P: Jángó (?•), Fángi (2). Az írásbeli nevek forrásai: KI2 = 1852: Croquis, 1865 kat. térkép — K14 = 1857, 1859, 1863: U 313, U 329, U 330, U312 — P: 1864 — MoFnTl: 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1979. Gyűjtötték: Radies Rozália és Szalay Ildikó főisk. hallgatók. — Adatközlők: Jancsi József 64, Kálmán János 52, K. Vörös János 72 és Niedling Gáspár 66 é. 83. BASAL Basal, -ba, -bu, -ba, -i: BasÏÏba, -bu, -ba [SCI: Bássál SC2, 5: Bassal SC4, 6— 10: Basal Akv. 1746: Bassaly K9, 12, 14, P, Hnt, Bt, MoFnT2: ~] T: 406 ha/706 kh — L : 236. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott helység. Lakói magyarok. A 18. századtól néhány délszláv, a 19. századtól egy-egy német lakó neve is előfordul az anyakönyvekben. — 1930-ban 179 magyar, 1 német anyanyelvű, 1970-ben 233 magyar és 4 német lakta. — A. sz. a falu neve eredetileg Basa volt, mivel itt tanyázott a török basa. — P. sz, „Mindig Basal név alatt állott. Magyarok lakták és jelenben is ők laknak ott". — Fcs.: „Basalban megették a főkötőt". Egy részeges öregember lakott a faluban. A felesége káposztát főzött. A tűzhely fölé akasztott főkötője beleesett az ételbe. A részeg ember a káposztával együtt ezt is kimerte, de hiába akarta elvagdosni, megrágni, nem sikerült. Ezért kérdezik a basali embertől: Hát eszik-e még Basalban a főkötőt? Erről szól a következő vers is, amelynek a szerzője ismeretlen: Szárnyon járó hire van / A híres kis Basainak, / Melynek férfiai / Főkötőket falnak. „Basali ajtónyomók": A régi kocsmában basaliak mulattak, amikor egy ismeretlen ember állított be. Fogadott a mulatozókkal, hogy be tud menni a kocsmába, még ha mindannyian nyomják is kifelé az ajtót. Hosszú ideig nyomták is a basaliak, amikor megjelent egy csendőr. Tőle tudták meg, hogy az idegen rászedte őket, meg különben is kár volt erőlködni, mert a kocsmaajtó befelé nyílott. Basal helység [1217: Basal: ÁUO. 11: 153] nevének eredete bizonytalan. Talán török eredetű szn.-bői képződött. Vö. ótörök basil 'fehér fejű' (FNESZ.) 1. Kaposi utca: Kaposvári utca [Kaposvári u] U. A Szigetvár—Kaposvár közötti széles földútnak a belterületre eső része. A monda szerint a két ismert betyárt: Rózsa Sándort és Patkó Bandit bebörtönözték. A szigetvári pandúrok azt