Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

elesett falubeli katonák emlékére. 6. Templom, -ba A református felekezetűeké 7. Uradalmi pince 2 pince egymás mellett. Régen az uradalom, a Festetics grófok borospincéje. 8. Templom sor: Fő utca: Szabadság utca [Szabadság u] U. A benne levő templomról. Régen ebből az egyetlen utcából állt a falu. 9. Aszög Fr. A Fő utcának a Templomtól D-re eső része. 10. Vitman utca [Kossuth Lajos u] U. Wittmann Mihályról, aki elsőnek építkezett ebben az utcában. 11. Ujj iskola É. 12. Gagarin tér [~] Tér. 13. Bót, -ba: Vegyes bót É. 14. Tanács, -ra: Tanácsház: Mozi, -ba: Posta, '-ra É. A mozsgói községi közös tanács kirendeltsége. Vele egy épületben a Mozi és a Posta. 15. Könyvtár: Kultúrház É. 16. Puszta, '-ba Tsz-major. 17. Kastéj, -ba: Kasté, -ba: Grófi kasté: Föstetics-kasté: Gyermökotthon É. Egykor a Festetics grófok kastélya, utána görög iskola, majd postás üdülő. 1952-től állami gyermekotthon. 18. Kasté-kert: Park, -ba A Kastély körül terül el. 19. Lengyel-ház. É. Egykori tulajdonosáról. Régen iskola volt. Ujabban csirkenevelő és bikaistálló. 20. Határi-dűlő: Határi-düllő Ds, S, sz. A falu É-i határán. 21. Föső-erdö: Uradalmi-erdő [K9: Felső Erdő K12: Felső-erdő P: Felső erdő] Ds, e. Régen grófi birtok volt, most az Állami Erdőgazdaságé. P. sz. „kevés fával". 22. Kiserdő: Agácás, -ba Ds, e. 23. Kis-erdei-fődek Ds, sz. Régen erdő. 24. Erdő alja: Erdő alla [K12: Erdőredűlő P: Erdőre dűlő] Ds, sz. P. sz. „mező, hegyes, víz mosásos". 25. Császári, -ba: Császári-dűlő: Császár-düllő [K9: Felső Császár K12: Császári P: Császári Dűlő] S, sz. P. sz. „szántóföld, egyenes". 26. Mutatóidülő. Ds, sz. A határ legmagasabb pontja ebben van. Innen tiszta időben a Dráváig is el lehet látni. 27. Titfány, -ba: Tufámba: Titfányi, -ba [K9: Tétvány felső K12, P: Titványi] Ds, Do, sz. P. sz. „mező, hegyes, gödrös". Mivel mellette van a Kis-irtás, régen itt is erdő lehetett. Mégpedig „tiltott erdő". 28. Kis-irtás Ds, sz. Régen erdő. 29. Nagypince É. A szerb megszállás idején a megszálló katonák laktak benne. Emeletes épület. Régen laktanya volt. 30. Főső-malom [K9, P: Felsőmalomi] S, Mf, e, sz. P. sz. „lapályos, vizes malom és árokkal közepén a melyről veszi nevét is. Jó forráskútja is felemlíthető". 31. Malomi-rét Mf, Vizenyős, r. A közelében volt egykori malomról. 32. Sió, -hó: Fősö-Sió Vízrekesztő és vízterelő, amellyel régen a malom vízellátását szabályozták. 33. Sió-rét Mf, Vizenyős, r. A Sió körül terül el. 34. Rezulai-dülő [K9 : Ketskehát] Ds, sz. A sűrű erdő = rezula mellett. 35. Ödalas, -ba Ds, O, sz. Térszínformájáról. 36. Nagymező [K9, P: ~ K12: Nagymezői] Ds, sz. A falu határában a legdombosabb terület. P. sz. „hegyes, völgyes, víz, mocsáros, gödrös, kavics tartalmú". 37. Agácás, -ba Dt, e. 38. [K9: Alsó Császár] 39. Borzlaki, -ba [K12: ~ P: Borzlaki dűlő] Dt, sz. P. sz. „egyenes — mégis környezve van gödrökkel, mely egykoron számos borzaknak szolgálván tanyául". 40. Szödrös ut: Szulimányi ut: Szulimáni ut Űt. Eperfákkal szegélyezett széles földút, amely a szomszédos Szulimánba vezet. 41. Igyenös, -be: Egyenös, -be S, sz. Térszínformájáról. 42. [K: Tétvány alsó] 43. Balázsi, -ba [K12, P: ~] Ds, sz, 1. P. sz. „legelő, hegyes, silány". 44. Hogy, -be, -re: Szőlőhögy: öreg-högy [K9: Balázshegy K12: Hegy P: Balázsi Hnt, Bt, MoFnT2: Szőlőhegy] D, szö, sz. P. sz. „szőlő hegy, egy közép nagyságú dombon, két völgy közé szorítva". A múlt századtól kezdtek megtelepedni a Szőlőhegyen. 1930-ban az itt lakók száma már 152. 1950 óta az itt lakók száma fogy; 1970-ben 48. A lakosság mindvégig magyar. 45. Harangláb a Hogy nevű szőlőben. 46. Bükkös-tető Dt, 1, e, évszázados bükkfákkal. 47. Legelő, -be: Marhalegelő [P: Legelő] Ds, Szakadékos, 1. P. sz. „az erdővel határos süány víz mosás''. 48. Diás, -ba: Diófás [K9: Dias K12: Diás P: Diási dűlő MoFnT2: Diás] Ds, sz. P. sz. „hegyes, völgyes, víz, mocsáros, gödrös, kavics tartalmú". Az egy-