Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

Az adatközlők nem ismerték: 23. K12: Somfákéi; e — 24. KI 2: Malomsaroki malomi; sz, r — 26. K12: Malomsürü; e — 48. K12: Kollátkuti; sz — 53. K12: Nagyréti; r — 55. K12: Méheskerti; sz — 61. K12: Sásaskuti; r — 64. K12: Görbeföldi; sz — 65. K12: Hosszuki dűlő; sz — 94. K12: Keleti; sz. Nem tuçltuk lokalizálni: P: Cseni (bizonytalan olvasat) ,nevű vize, mely a községen keresztül folydogál a községnek Kelet-északfelüli tövében lévő szőllejéből keletkezik.' Talán ez a MoFnT2: Hárságyi-vízf olyas Vf régebbi neve? (Lásd a 21. sz. nevet!) Az írásbeli nevek forrásai: K12— 1852: Croquis, 1865: Kat. térkép. Mindkettő a SmL-ban. — K14 = 1856: U. 539 Viszlói határ úrbéri birtoknak térképe. SmL. — P: 1864 — MoFnTl: 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1979. Gyűjtötte: Elek Margit főiskolai hallgató. — Adatközlők: Csontos János 54, Rémes János 71 és Vörös Jenő 45 é. 78. GYÜRÜFÜ Gyüriifü: Gyürüfej: Gyürüfe: Gyürüfé, -n (-be), -rü (-bü), -re (-be), gyürüfüi, gyürüfci, gyürüfeji [BC3: Györöfey BC7: Gyürüfeő Akv. 1760—1783: Gyürüfeő, Gyürüfő, Jürűfő, Gyürüfü, Gyürüfi SchQl—2, BC8: Gyürüfü SchQ3: Gyürüfi SchQ4: Gyürüfü SchQ5—6, 9: Gyürüfü SchQ7—8: Gyürüfü K8: Gyürüfeő K9, P: Gyürüfü KIO, Hnt, Bt, MoFnT2: Gyürüfü] — T: 622 ha/1081 kh. — L: 37 (1970-ben). A török hódoltság alatt puszta, a 17. század végén néhány magyar család lakta. A 18. század eïejére újra elnéptelenedett. 1760-ban népesült be a közeli magyar falvakból. 1769-től német családok érkeztek. 1840 körül kétharmad magyar, egyharmad német a nemzetiségi arány. Ez az arány maradt, de a németek magyar nyelvre való áttérése megindult a század második felében. 1960-ban kezdett elnéptelenedni; 1973 óta lakatlan. — 1930-ban 195 magyar és 11 német anyanyelvű élt itt. 197Q-ben még 36 magyar és 2 német lakosa volt. Gyűrűfű egykori lakói főleg Pécsre és a szomszédos községekbe költöztek. A község neve azért válhatott országosan is közismertté, mert a hírközlő apparátus az elmúlt évtizedben (1970—1980 között) sokat foglalkozott a baranyai aprófalvak helyzetével, jövőjével. A Gyűrűfű helynév így — az egykori lakosság szándéka ellenére — híressé vált: az aprófalvak sorvadásának szomorú szimbólumává emelkedett. Gyűrűfű [1332—5: Korofiev: Györffy 1:312]. A Gyűrű víznévnek és a 'forrás' értelmű fő-nek az összetétele. A falu a Gyűrű [1192/1374/1425: Gyreu: Györffy 1:288] folyónak a forrásvidékén települt. A folyónév a 'juhar- vagy somcserje, vörösgyűrűsom' jelentésű gyűrü-ből alakult. A vízfolyást olyan cserjék szegélyezték, amelyeket a gyűrű fn. jelölt. (FNESZ. 257.) 1. Fösőfalu Fr. É-on van, magasabb fekvésű helyen. 2. Béke utca [~] U. A falu egyetlen utcája. 3. Tűzoltó szertár É. Rendeltetéséről kapta nevét. 4. Művelődési Ház [~] É. A falu kultúrháza volt. 5. Iskola É. Egykori rendeltetéséről. Lebontották. 6. Tejcsarnok: Csendőrpihenő É. Tejbegyűjtő volt legutóbb. 7. Asófalu Fr. D-en van, mélyebb fekvésű helyen. 8. Vaskapui ut Üt. A korpádi határban levő Vaskapu (erdőrész) felé vezet. 9. Akol, -hó. Istállók és akolépületek álltak itt. Régen az uradalmi birtokhoz tartozott. 10. Akol-rész Ds, sz, e, r. Mellette aklok álltak. 11. Fősö-Dancos [K8/a: Dantzos föld; sz, sző K9: Danczos, Dancos; sz K10: Felső Danczos; sz KI2: Felső D.antos; sző T, P: Felső Dantzos MoFnT2: Dancos] Ds, sz; egykor sző volt. 12. Dancos-tető Dt, sz. 13. Kis-Mozsgó [K10: Kismosgó K12: Kis Mosgo T, P: Kis Mosgó; sz] Ds, e, sz. 14. Mozsgókű: Kis-Mozsgó-kű [K16: Kis Mozsgó-