Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

lök; sz K9: ~] Ds, sz. 106. Kis-Gyertyános [K3: Györgyános; e, az 1822. évi térképről: K3: Uj irtási Dűlők; sz K9: Gyerty:mered.; sz P: Meredek Gyertyánosdü.] Ds, sz. 107. Igyenös, -re [K12: Egyenes; sz K6: Ugloniscse; sz] Fs, sz. 108. [K12: Hosszúföld]. Jelenleg az előbbivel alkot egy területet. 109. [K12: Görbe MoFnT2: Kismozsgói-rész] 110. Prigod, -ba Do, sz. Kicsiny szántóterület a rét nyugati szélén. 111. /K3: Csapás]. A Szentgáli-réten vezet át. 112. Prágai ut Üt. 113. Rasztina, '-ba Vö, sz. 114. Főső-Prága [K3: Prága, Prágai Dűlők; sz Prágai Dülő; sz K9: Prága; 1, r, sz P: Prágaidülő] D, gy. Római kori sírmaradványokat találtak. Nh.: A középkorban itt állt Prága nevű falu. 115. [K12: Almás] 116. Ásó-Prága Ds, Gy. 117. Bakityai-rétek Mf, r. 118. Mozsgói ut Űt. 119. Szemmiklósi-hid Híd. A szerb megszállás idején határhíd volt, a Mozsgó felőli oldalon a magyar, a puszta felőlin a szerb határőrség tanyázott. 120. [K3: Urodalmi Rét; r] 121. [P: Tarkallódülő; „legelő tiszta"] 122. Fartálló, -ba [K3: Tarkalo; e K9: Farkalló; 1, r K9: Tarkáló; e, 1, belsőség P: Tarkalló felsői dülő; sz MoFnT2: Fartaló] D, sz, e. 123. Banya-domb D, e, sz. Erre mennek az öregek a szőlőhegyre. 124. Zsidó-fürdő. A Pringli-völgy bejáratánál lévő omladozó 5x10x2 m-es medence. A második világháborúban a Mozsgóra vezényelt munkaszolgálatosokkal építtették. 125. Pringli-fórás : Szent-kut F. A forrás fölé a múlt század közepén kis boltozatot emeltek, amelyben Mária-szobor állt. A turbéki búcsúra igyekvő német telepesek itt szoktak megpihenni. Az 1881-ben kiadott K.K. Generalstabskarte (1:144 000) térképen Engelsbrunn (— angyali forrás) néven szerepel. 126. Gula-vőgy: Tinódi-vőgy [K9: Rókakut; r, sz P: Rókakuti dülő; 1 MoFnT2: Tinódi-völgy] Vö, r. Lengyeltóti János művelődési ház igazgató javasolta, hogy a Tinódi-család mozsgói kapcsolataira emlékezve nevezzék el Tinódi-völgynek. Erre községi tanácsi határozat is született. Itt szokták megtartani a híres zselici juniálist és a német telepesek hagyományos ..kakasütését". 127. Sportpája. 128. Homokos-gödör G. 129. Aranyos, -ra: Aranyos-domb [K3: Aranyos, Aranyos Hegy; e] D, e. A faluban élő földbirtokos család kedvelt kirándulóhelye volt. A dombtetőre a 19. század végén tölgyfalépcsős, salakozott, pihenőkkel megszakított, állandóan gondozott út vezetett. A csúcson romantikus, tiroli stílusban épített pihenő állt, ahonnan messze vidékre gyönyörű kilátás volt. 130. Tiroli-ház: Luc-húz Rom. 131. Török-pince G. A déli domboldalban egy mesterségesen alkotott terasz búvik meg a fák között. A kis plató közepén 2 m átmérőjű és 5 m mélységű kútszerű üreg van. A népmonda szerint ez a Szigetvárt Mozsgóval összekötő alagút bejárata. 132. [K3: Csapás] Csa. A Köíies Hegyre vezet. 133. [K3: Kalles Hegy; e P: Köröshegrt/i dülő; sz]. A P. adat lokalizálása bizonytalan. 134. Almás-rét [K12: ~] Mf, r. 135. Csikó-állás: Körtéjös, -be, -re [K9: Körtélyes; 1 P: Körtélyesi oldal; r] Vö, 1, sz. Az uradalmi ménes legeltető helye volt. A lovaknak vihar esetére és éjszakára külön állásuk volt; a csikós számára egy kis házacska is állt itt. A környéken sok vadkörtefa nőtt. 136. [K12: Kispuszta; sz] 137. Köröszturi-vőgy Vö, r. Almáskeresztúr felé nyúlik. 138. Kollári-vőgy [K9: Kollár; r P: Alsó kollár dülő; r] Vö, r. 139. Kollári-kut F. A határ legjobb vizű forrásaként emlegetik. A munkábamenők itt töltötték meg kőkorsóikat, s a vízhordókat is ide szokták küldeni ivóvízért. 140. Kopasz-domb [K3: Kopasz Hegy; e K9: Kopaszhegy; e, 1 P: Kopaszhegyidülő; e] Ds, e. Egyik erdőirtás után nevezték el Kopasz-dombnak. 141. [K3: Prágai Rétek; r K9: Prága; r P: Prágadülő; Lapányos r] 142. Porovica: Porovica-árok [MoFnT2: Porovica-patak] Vf. 143. Mestör-rét Mf, r. A tanító javadalmi rétje volt. 145. Pap gödre Vö, r. A hegyoldal hajlatában lévő kisebb völgy is a plébánia javadalmi birtoka volt. 146. Bika-rét Mf, r. 147. Szerb-högy: Rászta, '-ba,