Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

'Heckengraben' Vm, Gs, Ds, Dt, sz, sző, mlen. Ez is irtásföld volt. 99. Apáti-tető: n. Apátar Hőha 'Apáter Höhe' [P: Apáther höhe; 1 „meredek hegyen"] Dt, e, sz. A nevet lásd még Bükkösd nevei között is! 100. Kis-árok: Apáti-árok Vf a faluhatár D-i szakaszán. Az adatközlők nem ismerték: 26. K9: Steingraben — 27. P: Saustalgraben — 34. P: Sz: Dénes höhe — 44. P: Holcslag veidé — 45. K9: Obere hersfatt (!) — 53. P: Maulber garten — 54. P: Alter irtás — 57. P: Köterer Wlad — 65. P: Brunenvaser — 68. P: Junge Weingärten stücke — 73. P: Unterer Wald — 77. P: Alte Weingärten — 81. P: Mühl graben — 95. P: Dreispitz. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K9 = 1856: BmK 156. K12 = 1865: Kat. színes birtokvázrajz — K16 = 1883: KT 5560. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötték: Hegedűs István tanár és dr. Pesti János főisk. docens. — Adatközlők: Hegedűs Istvánné 31, Hoffmar.n Ferenc 55, Hoffmann Ferencné 53, Lengyel Sándor 47, Lengyel Sándorné 43 é. 73. SZULIMÁN Szulimán: Szulimány, -ba, -bu, -ba, szulimányi: n. Szólamon, in, fu, áf Szólamon, szolamoner [SCI: Szőlömály, Szőlőmálly SC2—10: Szulimán SchQl: Szőlőmály SchQ2: Szülimál SchQ3, 4: Szülimály SchQ5—9: Szulimány Akv. 1735—1769: Soliman, Sólymán, Szolimán 1809 PPL Király vizita: Szöllimál K9, 12, Hnt, Bt, MoFnT2: Szulimán P: Szulimány] — T: 1050 ha'2701 kh — L: 469. A 17. században népessége kicserélődött. A török hódoltság óta horvát és magyar nyelvű vegyes családok lakják. E horvát—magyar réteg kezdetben domináns délszláv nyelvét lassan a magyar váltja fel. 1800 körül lassú, de állandósult német betelepülés indult el. — 1930-ban 495 magyar, 542 német ajkú, 1970-ben 460 magyar, 20 német lakja. — A 2. világháború után kitelepített vagy elmenekült német családok helyét a Szőlőhegyben lakó zsellérek, valamint a környező puszták gazdasági cselédei foglalták el. Űj lakók jöttek még a Somogy megyei Kőkútról, Hencséből; továbbá a szlavóniai—horvátországi Nagypiszanciáról, Nagygyergyovácról, Nagygacsisztáról és Babinecről, végül Szlovákiából Dunaszer-dahely, Naszvad és Felistál magyarjai. — P. sz. „A község csak egy nevet bír. A községet német és horvátság lakja". A. sz. a falu Szulejmán, Szolimán, Szulimán szultántól kapta a nevét, aki a szigeti vár ostroma idején a falu közelében táborozott seregével. A Szulimán helységnév népetimológiával alakult ki. Korábbi névváltozata [1403: Zelewmal: Csánki 2: 649; 1720: Szulimán alias Szőlőmály: MW Somogy vm. 161] a 'szőlővel beültetett hegyoldal' jelentésű szőlőmái összetételből keletkezett. A mái jelentésének elhomályosodása révén népetimológiás átalakulással a Szulimán szn.-hez hasonult. (FNESZ. 622.) 1. Hárságyi ut: Somogyhárságyi ut [Dózsa György u] Űt. A Somogyhárságyra vezető földút belterületi szakasza. 2. Buzák-kut Kút. Készíttetőjéről. Ma falusi közkút. 3. Viszlai ut Űt. A Somogyviszlóba vivő földút beépített szakasza. 4. Boszorkány sarki ut Űt. A Templom térről a Boszorkány sarok nevű falurészbe vezet. 5. Boszorkány sarok Fr. Az 1. világháború után itt osztott házhelyekre szegény zsellér lakosság építkezett. A név az asszonyok állandó pörlekedésére utal. 6. Tó, -ra: -hó. A Templom tér DNY-i sarkában. A medrében levő források táplálják. 7. Kultúrház: Mozi, -ba É. 8. Régi tüzojtószertár É. 9. Iskola, '-ba É. 10. Templom tér: Nagy tér Tér. Az ÉNY-i sarkában álló templomról. 11. Temp26 Baranya földr. nevei !. 401