Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

1. MEKENYES Mökönyös: Mökényös, -ön, -rü, -re, -i: n. Mëknics: n. Mëkanics: n. Mëknyës: n. Mëkinyës, in, fun, áf Mëknics, mëknicsdr [BCl: Mökenyes BC7, K8/b, K8/c: Mekenyes BC8: Mekenyés SchQl— 9, K7, K8/a, K8/d, K8/e, K9, K12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Mekényes] — T:1768 ha/3073 kh — L: 624. A török hódoltság alatt a falu népessége kicserélődött. A 17. században rácok költöztek ide. A felszabadító háborúk idején délszláv népessége elhagyta. A 18. század első harmadában is puszta volt. 1735 körül Hessen, Darmstadt vidékéről német telepesekkel népesült be. A helység etnikuma a múlt század utolsó előtti évtizedéig lényegében változatlan maradt. Ettől kezdve néhány magyar, délszláv és egyéb anyanyelvű jelent meg a faluban. 1930-ban 38 magyar és 1075 német anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 480 magyar és 154 német élt itt. — A kitelepített német családok helyére Szlovákiából áttelepítettek, Bihar, Zala, Heves megyei földhözjuttatottak, meg moldvai és erdélyi csángók kerültek (Ethn. LXXVII [1966], 266.). — Fcs.: Nagyhajmási öreg horvátok szokták mondani, hogy Mekényesen annyi a német, mint a mëkinyë 'korpa' (értsd: sok). Szerintük azért lett a falu neve: Mëkinyës, Mëknyës. A Kl2 jelzetű térképen a német nevek mellett utólag, ceruzával bejegyzett magyar nevek is olvashatók. Mivel ezek szószerinti fordítás eredményei, és nem feleltek meg a tényleges névhasználatnak, közlésüktől eltekintettünk. — A betelepült magyarok megtanulták és használják a falu német határneveit; illetve az általuk alkotott új, magyar neveket ismeri és átveszi a német nyelvű lakosság. Mekényes [1382: Mukenus: Csánki 3: 441]. Valószínűleg olyan szn.-ből keletkezett magyar névadással, amely a m. R. Meke [1237—40: PRT. 1:776], Mekeyn [1221/1550: VárReg. 100.] személynevekkel tartozik össze mint becéző alak. (FNESZ. 416.) 1. n. Kräutkertdn 'Krautgärten' Vö, r, k. Régen községi kert volt, ahol káposztát termeltek. 2. Fölső olajmalom: Olajmalom: Olajütő: n. Elamíl 'Ölmühle'. Híres olajütő malom volt. Az épületet lebontották, és berendezését a régi bikaistállóban tárolják. Néprajzi, műszaki leírását lásd: Ethn. LXXVII [1966], 266— 293. 3. n. Hältdrperg 'Halterberg' D, Fr. 4. n. Këncsvànc 'Gänsschwanz' Fr. A névnek ma is gúnyolódó hangulata van. 5. n. Rábansvánc: n. Râvansvânc 'Rabenschwanz' Fr. Gúnyolódó hangulatú név. 6. Templom: n. Kerih: n. Kirih 'Kirche' É. A falu evangélikus temploma. 1783—85 között épült. 1793. nov. 14-én leégett. 7. Templom-högy : n. Kirihaperg 'Kirchenberg' D, Fr. 8. n. Hâltarstal 'HalterstaF Vö, r, Fr. Itt állt a pásztorház. 9. Fősőfalu: n. Ovartarf 'Oberdorf Fr. Ide tartozik: 1—14. 10. Rabló-högy: n. Ulvarckipli 'UmwälzgipfeP D, Fr.