Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

kedés volt. Előtte pedig kocsma, melynek tulajdonosát Krebs-nek hívták. 56. Harangláb A zöcskeiek harangja van benne. 57. Pásztorház É. Az egykor önálló település pásztorainak szolgálati lakása volt. 58. Mozsgói ut: Szigetvári ut Űt. A Mozsgó, illetőleg Szigetvár felé vezető műút. 59. Homokbánya: n. Szontkrúva 'Sandgrube' B. A régi bánya kitermelése után innen hordják a homokot az építkezéshez. 60. Kisszentlászló : Kisszellászló [SC6, 8: Kis Szent László Akv. 1772— 1773: Kiss Laslo, Kis Szentlászló SchQ2, 4—9: Kis-Szent-László SchQ3: KissSzent-László P. Kisszentlászló puszta Hnt, Bt, MoFnT2: Kis szentlászló] P. P. sz. majorsági épület és czukor-gyár van itt. Az 1770-es években kezdtek itt letelepedni. Előbb németek, majd lassanként magyarok. A múlt század folyamán mindinkább magyarrá vált a település. Uradalmi majorrá alakult a század végén. — 1930-ban 85 magyar, 1 német és 8 egyéb anyanyelvű lakója volt. 61. Szó, -hó Vízrekesztő az egykori malom, ületőleg a halastó táplálására. 62. Régimalom [Hnt, Bt; Malom] Ma. Egykori vízimalom. Mellette ma is Vf van, amelynek hivatalos neve: Szentlászlói-patak (MoFnT2). 63. Cukorgyár É. Valamikor cukorgyárként működött. Ma is így nevezik ezt az épületet. 64. Ridics, -be: Ritics, -be [SchQ6—9: Ritics P. Ritics puszta Hnt, Bt, MoFnT2: Riticspusztá] P. P. sz. „tele majorsági épületekkel". 1850 körül cselédekből, zsellérekből alakult a kis település. Lakói magyarok. — 1930-ban 72 magyar anyanyelvű lakta. 65. Iskola, '-ba É. A puszta egykori iskolája. Már nem tanítanak benne. 66. Magtár. É. Az egykori puszta terménytárolója. Ma is erre a célra használják. 67. Hármashatár: n. Trájhotar 'Dreigrenze' Tájékozódási pont a szőlők É-i végénél a szentlászlai, az almamelléki és a boldogasszonyfai határ találkozásánál. 68. n. Tódakróp 'Totengrab = a halott sírja'. P. sz. egy mulatság alkalmával orvul lelőtt vadászt temettek ide. Határper is zajlott Boldogasszonyfa akkori ura, Igmándi uraság és Almamellék egykori ura, Batthyány uraság között. Népmonda is őrzi az emlékét. 69. Tanittó-főd Ds, sz. A kántortanító illetményföldje volt. 70. Korcsányi-fenyves Ds, e. Az Almamellék határában lévő Korcsánypuszta szomszédságában. 71. Vitézi-telek [MoFnT2: Almamelléki-mező] Ds, sz. A szentlászlói Paáry József egykori tulajdona, amelyet a báró Biedermannbirtokból szakítottak ki. 72. Kisszentlászlai-jődek [K12: Kisszentlászló K14: Puszta szdászlói föld, Puszta szdászló] Ds, sz. A Kisszentlászlópusztához tartozó nagy kiterjedésű szántóterület. A felszabadulás után állami gazdaság létesült rajta. 73. Rëzula, '-ba Ds, e. 74. Ivánkai-fődek : Ivánkái dülő [K12: Ivánkái K14; P: Ivánka MoFnT2: Magyar-mező] Ds, sz. P. sz. kissé hegyes, vízmosásos — egy jó kőkúttal ellátva. 75. Harangláb: n. Klokastűl 'Glockenstuhl'. A szőlőhegyen felállított faalkotmány egy haranggal a tetejében. Naponta háromszor harangoztak, hogy a szőlőhegyen dolgozók tájékozódjanak az idő járásáról. 76. Ijedőhögy: n. Srëknpërih 'Schreckenberg' [K12:: Ijedőhegy P: Ijedő dűlő MoFnT2: Ijedő-hegy] Ds, 1, e, sz. P. sz. hegyes, szerfelett vízmosásos, nevét a gyakori vízmosás által előidézett károktól nyerte. 77. Uj-szöllők: Uj-högy: n. Nájevájkertar 'Neue Weingärten'. Ds, sző, sz. 78. Pap-rëzula. Do, e. A község valamikor azért kapta Festetics Lajos uraságtól, hogy innen biztosítsák a pap fűtőfáját. A község termelte ki és szállította haza. 79. Szál-erdő [K14: Kis szdászlói erdő] Ds, e. 80. Legelő-erdő: n. Húdvát 'Hutweide" [P: Községi erdő] Ds, e. P. sz. „szép fiatal fákkal rajta". 81. Gula-kut Kút. A Legelő-erdőben lévő gémeskút. 82. Régi-szöllők: öröm-hegy: n. Oldavájkértar 'Alte Weingärten': n. Frájd?perih 'Freudenberg' [K12: örőmhegy P. öröm hegy MoFnT2: öröm-hegy] D, sző, sz. P. sz. 'szőlő hegy, kis dombon, két völgytől körülvéve'. 83. Öröm-högyi-húdvát : n. Húdvát 'Hutweide' Do, 1. Az öröm-hegy mellett. 84. Kendöráztató: n. Hori"~