Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás
67. HOR VÁTHERTELEND Hörtelend: Hertelend, -ön, -rü, -re, -i [BC7, 8: Hertelend Akv. 1756—1800: Hertelen, Hertelend SchQl—4: Hertelend SchQ5—7: Horváth-Hertelend SchQ8, 9: Horvát-Hertelend K6: Hertelend P: Horvát-hertelend Hnt, Bt, MoFnT2: Horváthertelend] — T: 529 ha/919 kh. — L: 159. 1756-ban kezdett benépesedni horvát családokkal. A letelepedők között néhány német és magyar is akadt. A 18. században megszaporodott a németség, elsősorban a horvátok rovására; mégis az első világháború után is élt itt horvát anyanyelvű. Magyarul ekkor már mindenki tudott a faluban. — 1930-ban 102 magyar és 159 német anyanyelvű; 1970-ben 117 magyar és 41 német lakta. — P. sz. „A községet horvátok és németek lakják... A lakók törököktől visszamaradt Bosnyák faj". — A felszabadulás után a német nyelvű lakosok többségét kitelepítették. Az új községi vezetőség 1950 körül még a régi kataszteri térkép délszláv és német nyelvű helyneveit is töröltette, az azóta készült 10 OOOr-es fénymásolatokon az általuk mesterségesen alkotott nevek szerepelnek (pl. Hargita). Horváthertelend [1332—5: Hercholond: Györffy 1: 316]. A Hertelend hn. szn.-i eredetű: a hirtelen mn. -d képzős származéka rejlik benne. A Horvát[1882: Hnt. 315] előtag a közeli Magyarhertelend-től való megkülönböztetésre szolgál, és a lakosság nemzetiségével kapcsolatos. (FNESZ. 281.) I. Csebényi ut Űt. 2. Főső-falu [Fő utca] Fr. 3. Pálinkafőző É. Már nem üzemel, de a nevét tájékozódási pontként használják. 4. Tanács É. 1965 óta tanácsi kirendeltség működik az épületben. 5. Kultúrház: Kösségház É. Jelenleg klubhelyiségnek használják. 6. Iskola É. Ebben az épületben van az egyházközség 3 harangja. 7. Ásófalu Fr. 8. Pásztorház É. A községi pásztor részére fenntartott ház. 9. Csarnok É. Tejgyűjtő. 10. Százados-lakás: Vadőrlakás É. A falu végén álló házban egykor egy Százados nevű család lakott, később a vadőr lakása volt. II. Szabási határut Űt. 12. [Hiv: Vadas] D, e. A hivatalos név a jelenleg is használatban lévő 10 000-es fénymásolati térképről származik. Ebben a községben nagy különbség van a népi nevek, a kataszteri térképről, valamint az 1950-es években készült fénymásolatról származó nevek között. 13. Posta ut: Kaposi ut Űt. Régen nevezetes postaút volt Pécs és Kaposvár között. Ezen a szakaszon végig erdőben halad. 14. Némöt-högy : Sinai-högy [K12, P, MoFnT2: Német hegy] D, 1. Ez a meredek domb régen szántó volt, most birkalegelő. A 10 000-es fénymásolaton Magyar hegy szerepel, ez a „magyarosítás" a németek kitelepítése utáni években keletkezett. A helyi lakosság azonban nem használja ezt a nevet. 15. Rasztina, '-ba [K8, 12, P, MoFnT2 : ~] Do, sz. 16. Főső-Borék: n. Ovra-Borék 'Obere-Borék' Do, sz. 17. n. Spájlingstik 'Speilingstück' S, sz. 18. Sarok-Viták: n. Cipl-Viták 'Zipfel-Viták' Ds, n. Soksarkú szántó tábla. 19. Borék, -ba [K12, P: Borik] Do, sz, 20. Boréki ut Űt. 21. Viták-fórás F. 22. Viták, -ba [K8, 12: ~; 1, r Hiv: Forrás völgy] Vö, 1. A hivatalos név a 10 000-es térképről származik. 23. n. Straszstik 'Straßenstück' Do, sz. A Kaposi út mentén terül el. 24. Hosszifőd: n. Lángaszjoh 'Langesjoch' S, sz. 25. [Hiv: Viharos] A 10 000-es térképről. 26. Borék-erdő D, e. Régebben fenyves volt, most vegyes erdő. 27. n. Krájckász 'Kreuzgasse' D, sz. 28. Ásó-Borék: Udra-Borék 'Untere-Borék' Do, sz. 29. Vitáki ut Űt. 30. Vitáki hid Híd. 31. Legelő-kut Kút. 32. Régi temető. Az adatközlők szerint a „török idők" temploma és temetője volt itt. Gyakran találnak erre tégladarabokat. 33. Brëzik, -be [K8, 12, P: ~; sz. 34. Főső-Brezik: n. Ovrd-Brëzik 'Obere-Brezik' D, sz. 35. Brëziki ut Üt. 36. Ásó-Brezik: n. UndreBrëzik 'Untere-Brezik' D, sz. 37. Vörös-köröszti ut Űt. Itt lőttek agyon régen egy
