Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

ma a közművelődés szolgálatában. 12. Á~szög Fr. A falu D-i része. 13. Füstüllök É. A falu D-i végén, a patak mentén felállított kis épületek, amelyekben a favillákat készítették, többek között füstölték. 14. Küjes ut: Országút: Bekötőút Űt. A Somogyhárságytól Vásárosbécig vivő műút, amely a falu D-i végét érinti. 15. Hármas-sarok Három falu: Magyarlukafa, Szenna és Zselickisfalud határának találkozása. 16. TZső lénia Egyenes erdei út a Vitorági-erdőben. Nagyjából ÉK—DNY-i irányú. Három üyen van a határnak ezen a részén. 17. Második lénia Erdei út. 18. Harmadik lénia Erdei út. 19. Pali-temető: Pali-temetői-erdő [MoFnT2: Pali-temető] Ds, e. 20. Pali-temető Betyársír. A monda szerint itt lőttek agyon egy Pali nevű betyárt, és itt is temették el. A sírját azóta is gondozzák, de senki sem tudja, hogy kik azok. 21. Vitorág: Vitorági-erdő [Akv. 1757— 1852: Vitorág, Vidrág SmL. MegyFőn. Ir. Landes u. Folkskunde 1859: Végrák K9: Vitorágvölgy K12: Vitorág Hnt, Bt: Vitorág MoFnT2: Vitorági-erdő] Ds, V, e. A 18. század közepén németek telepedtek itt le. A múlt század közepén a lakók száma megnőtt. A század végétől a magyar nyelv használata erősödött, és századunkban magyar anyanyelvűeknek vallották magukat. — 1930-ban 60 magyar anyanyelvű lakója volt. A Vitorág névre lásd még Csánki 2: 656. 22. Szénégető Valamikor itt faszenet égettek. 23. [K9: Zsindeles; e] 24. [K9: Köveskut; e] 25. Kis-Vitorág [K9: Kisvitorág] Ds, e. 26. Szörönke, '-be: Szörönkei-erdő [K12: Szerenkei] Ds, e. 27. Vitorágpuszta [Hnt, Bt: Vitorág MoFnT2: Vitorágpuszta] Pu volt a régi uradalom központjaként. Ma az egykori lakott helynek csak a maradványai vannak. A Somogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság birtokában. 28. Vadászlak: Erdősház É. Régen az uradalom erdőse lakott benne. Átalakították, és ma a külföldi vadászok tanyáznak benne. 29. Zódér, -ba [K9: Odér] Ds, e. 30. Telefonos ut Űt. Nevét a mellette levő telefonvezetékről kapta. 31. Csertüi-jószág Ds, e, 1. A csertői Festetics gróf birtoka volt. 32. Nyergös, -be [K9: ~] Ds, e. A domb nyereghez hasonló alakjáról. 33. Lucsis, -ba [K9: ~] Ds, e. A lucfenyő van benne többségben. 34. [K9: Csonkahegy ; e] 35. Szörönkeirét [K9: Szörénkei rét K12: Szerenkei rétek K14: Szerinkei rét, Szerénkei Rétek MoFnT2: Szerenkei-legelő] S, Vö, r. 36. Pazdérgyás-kut [K9: Pozdorjás] Kút. Körülötte dolgoztak a kenderrel. Környékén sok volt a pozdorja. 37. Kendöráztató Több kisebb gödör egymás mellett. Ezekben áztatták el a kendert. 38. Dögkut Szárazkút az elhullott állatok eltüntetésére. 39. Farkas-gödör [KI2, P, MoFnT2: ~] G, Vízmosás, e. P. sz. „gödrös és mélysége végett nevezik". 40. Koncog, -ra [K9: Kónczfőld K12: Konczog földje P: Konczog dülő] Do, sz, e, 1. P. sz. „kut föld, előbbi birtokosa nevét öröklötté". 41. Hamu-domb D, e, 1. Valamikor hamuzsírt főztek itt. 42. Hamu-dombi-árok Vf a Hamu-domb mellett. 43. Teknyő-hát: Teknyő-háti-düllő [K9: Keletitekenőhát K12: Teknyőháti dülő K14: Tekenőhát, Tekenő hát P: Teknyőhát dülő] Ds, Dhát, sz. Alakjáról. 44. Dobos, -ba: Dobosi-rét [K9: Dobosi K12: Dobosi rétek K14: Dobos, Dobosi rét, Dobosi Rétek P: Dobosi rét] S, Mf, r. A dobhoz hasonló alakjáról. 45. Gyöngyös, -re: Határ-árok [MoFnTl, 2: Keleti-Gyöngyös] Vf. Ez a vf. a határ a külterület keleti részén. 46. Kis-tó Tó. Méretéről. Még a leghidegebb időben se fagy be. Sok vadkacsa tanyája. 47. Bödő-kutja F. A névadó egykori birtokán. 48. Lukárok [MoFnT2: Lyuk-árok] Vízmosás következtében keletkezett hosszú, száraz meder. 49. Luk-árok Gödrös Db, sz. 50. [K12: Anyosi dűlő K14: Ányos Irtás, Ányos Irtás P: Anyosi dülő] Ds, e, sz. P. sz. „előbbi birtokossátói ered ezen neve". 51. Szörönkei-högy [K9: Szörénkeihegy K12: Szerenkei, Szerenkeihegy K14: Szőllőhegy, Szőlő Hegy P: Szörénkei hegy MoFnT2: Szerenkei-erdő] Do, Ds, sző, sz. 52. [K9: Badacson] 53. Puff-köröszt Ke. Állíttatójáról. 54. Diófai-fő-