Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás
— P. sz. „Regenten divertikulum volt. Lakói több tájakról vándoroltak be": Néniét nyelvű lakosságának nagy részét 1945 után kitelepítették, helyükre több községből érkeztek magyarok. A német nevek lassan kiszorulnak a használatból. Csebény [1466: Chebe: Csánki 2:477]. A m. R. Chebe [1211: PRT. 10:513] szn.-bői, illetőleg annak -n(y) képzős származékából alakult. Az alapjául szolgáló szn. etimológiája nincs tisztázva. (FNESZ. 157.) 1. Szabás, -ra [RC8: Szabás Akv. 1788: Csebin in via Regia (= Csebényen az országúinál), 1798—1830: Szabacs, Szabacz, Szabás K9, 12, Hnt, Bt, MoFnT2: ~] Lh. 1780 körül csárda épült a hegygerincen lévő országút mellett. A 18. század utolsó éveiben két kis település alakult ki az út két oldalán. Az É-i oldal ekkor Petrovszky, a D-i oldal Jeszenszky földesúré. Községi hovatartozás szerint szágyi és csebényi része volt. Az első lakók németek; a század közepétől néhány magyar is letelepült. — 1930-ban Szágy-Szabáson 5 magyar és 62 német, Csebény-Szabáson 21 magyar, 77 német és 9 egyéb anyanyelvű lakott. Jelenleg mindkét rész Csebényhez tartozó külterületi lakott hely. A település egy utcából áll, ennek északi sora Szágy, déli sora Csebény községhez tartozott. Korábban erdő volt itt. A lukafai üveghuta német munkásai irtották ki, ők települtek ide. A Szabás névre lásd még Györffy 1:379. 2. Jëszëncki-kastél [K6: Csebini puszta: Csebini Puszta] „Méltóságos Horváth Dániel ur mai maradéka Jeszenszky ur birja ... a török után a Kamara birtoka volt..." (Bm. L. Ing. XXV—861/1782) É. Romos épület, csak a pincéje van meg. 3. Főső-falu: Főső utca [Fő utca] U. 4. Hid A falu északabbi és délebbi részét választja el. 5. Ásó-falu: Asó utca [Fő utca] U. 6. Kis utca: Drótos utca U. A Fő utcából ágazik ki. Ebben az utcában majdnem mindenkinek drótkerítése volt, a többiben a léc és a téglakerítés volt az általános. 7. Harangláb É. Az iskola mellett áll, két harang van benne. Ma már nem harangoznak, mert nincs ki fizessen a harangozónak. 8. Futbalpája S. r. Ma már nem használják erre a célra. 9. Lukafai-erdősarok Dt, e. 10. Irtás, -ba Ds, 1. Korábban szántó volt. A község lakosságának fogyása óta a szántók legnagyobb részét az ibafai termelőszövetkezet birkalegelőnek használja. 11. Kaposi ut Űt. Pécset Kaposvárral köti össze. Állítólag még a rómaiak építették. 12. [K12: Rottung] A határ legnagyobb (nyugati) részére kiterjedő érvényességű kataszteri név. A lakosság nem használja. 13. n. Cvërigakdr 'Zwerchacker' Ds, sz. Általában kukoricát szoktak termelni benne. 14. Kendörfőd : n. Hánefstikd 'Hanfstücke' [P: Kenderes; sz] Dt, 1, korábban a község kenderföldje volt. 15. Szabási ut Üt. Szabás felé vezet. 16. Temető-főd: Négyhódas n. Kerihófstik 'Kirohhofstück' Do, sz. A temető melletti kis szántótábla. 17. Ó-temető. 1897-ben temettek ide utoljára. 18. Szöllőhögy : n. Kapërih: n. Vëingârta 'Weingarten' [K9: Nagy hegy; 1, r, sz, sző K12: Weingärten] Do, sző, e. Ma már kétharmad részét az erdészet használja. 19. Itatókut: Gödör-kut Kút. A szabásiak ide jártak le az állatokkal itatni. 20. Amerika, -'ba [K9, P: Csali; e] Ds, sz. 21. Téglaégető: Najman-égető: n. Ciglófd: Nájmánéna-Ciglófa 'Ziegelofen: Neumanns Ziegelofen' G, romos épület. 22. Kis-erdő Ds, Szas, e. 23. Horhó, -ba: n. Hói 'Hohl' Hor. 24. n. Hólákar [K12: Hohlaeker] Ds, sz. 25. Téglaégető : Manc-égető n. Mánszej-Ciglófa 'Manns Ziegelofen' É, romos. 26. Jëszëncki-temeto Ds, bokros. A Jeszenszky földbirtokos családtagjait és cselédeit temették ide. 27. Johann-domb D, 1. A község szegényéről nevezték el, akinek itt volt a kunyhója. 28. Tilosi-fórás F. 29. Tilosi-tető: Tilos, -ba: Tilosidülő [K12: Tilosaecker MoFnT2: Tilos-dűlő] D, 1, korábban szántó volt. 30. Hőrtelendi ut Üt. Horváthertelend falu felé vezet. 31. [K9: Hertelendi; sz] 32. n.
