Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

Abaligeti ut Út. Abaliget falu felé vezet. 173. Pusztaház [K2: Puszta Ház Aker; sz K3: Puszta házak; sz K9: ~; sz KIO, P: ~ -i; sz] D, sz, e. — P. sz. „valaha puszta volt". 174. Temető: Régi temető [K8/b: Temető; berajzolva Te] Te. Ide már nem temetkeznek. 175. Cigány-fődek [K2: Neuer Aker, Neuer Felder; sz K3: Czigány Földek; sz K8/a, K9: Czigány földek; sz K8/b, K8/c: Czigány Föld; sz KIO: Czigány földi P: Cigány föld; sz MoFnT2: Cigány-föld] D, sz. — P. sz. „dombon fekete föld". 176. Kis-högy [K3: Kis Hegy; e K8/a, K8/b, K8/c, K9: Kishegy; e, 1] H, e. 177. Domonkos, -ba [K9: Tomokos, Tomakos Aker; sz K3, K8/a, K8/b, K8/c, K9, KIO: ~;szP: Domonkos föld; sz] D, e. A K3 szerint egyik része 1803-ban irtásföld volt. 178. Domonkos-vőgy [K3: Domokosi völgy; e K8/a, K8/b: Domonkos völgy; e] Vö, e. 179. Lipócai-ódal [K3: Lipotzi domb; e] Do, sz, e, 1. 180. [K2: Leopoltus Pfosten; sz K3: Lipócz; sz] 181. Lipóc, -ra, -ba [K3: Lipoczi domb; e BC3: Lippocz K4: Lipácz; sz K8/a, K9: Lipocz, Lipotz; sz K8/b, K8/c, KIO: Lipócz; sz K9: Lipóczi; sz P: Lipótz; sz] Ds, sz, e, 1. 1554-ben itt még önálló falu volt Lipóc néven. Beleolvadt Orfű határába (Káldy—Nagy: 17. o.). Lipóc középkori magyar falu (Reuter: BarKözTel. 143.) a török hódoltság végére néptelenedett el. Utolsó lakója a felszabadító háborúk idején költözött el. Utolsó lakója a felszabadító háborúk idején költözött el. Később már nem alakult itt ki új falu. 182. Egrös-tó [K2: Egre Thai, Egres Tho; sz K3: Egresto; e K4: Egres Tóh, Egres Tó; sz és erdőrész kis tóval K8/a, K8/b, K8/c, K9: Egresto; sz és egy kis tavacska P: Egrestó; sz] Ds, sz, e, 1. Korábban kis tó volt benne. — P. sz. „szántó, közepén egy tó: egres tó". 1554-ben Egrestó falu Orfű mellett feküdt (Káldy—Nagy: 17. o.) Egrestó néven lásd még Reuter: BarKözTel. 138. 183. Pécsi ut Út Pécs felé vezet. 184. [K2: Ludimag 'a tanítóé' K2: Kohl Aker; sz K3: Kolplaten; sz K8/a, K8/b, K8/c, K9, KIO: Kohlplatten; sz P: Kholplat; sz] Mészégető hely lehetett. — P. sz. „dombon, erdő mellett" volt. 185. [K2: Scheir Aker; sz] 186. [K2: Dominale 'uradalmi terület'] 187. Sárkány-fórás [Hiv. Sárkány-forrás; F] F. 188. [K2: Régi Vágás; e K8/a, K8/b, K8/c: Régi vágás; e] 189. Irtás, -ba: Lipóci uj fölosztás [K8/b: Uj földek; sz] D, sz, 1. Irtásföld volt. 190. Mészégető-forrás [Hiv. Mészégető-forrás] F. 191. Gubacsos-fórás [Hiv. Gubacsos-forrás; F] F. 192. Úttörőtábor [Hiv. Űttörőtábor] Úttörők táborozó helye. 193. Nagy-képesfa [K8/a: Nagy képesfa; e] Ds, e. — A. sz. nagy berkenyefa áll itt. 194. Kis-képesfa [K8/a: Kis képesfa; e] Ds, e. — A. sz. egy nagy cserfát neveztek így. 195. Föld-hidi-erdő [K3: Föld Híd; e K8/a, K8/b: Föld hid; e K9: Földhidi erdő; e] D, e. 196. Föld-hid Híd volt itt az erdőben. 197. Büdös-kut Kút. Büdös a vize. 198. Nagy-tó föle: Nagy-tó [K3: Nagytó föle; e K8/a, K8/b, P: Nagytó föle; e MoFnT2 : Nagy-tó] Ds, e. A K8/b szerint tó van alatta. — P. sz. „hegyen [van]; közepén tó". 199. Nagy-gyertyános [K3: Nagy Gyertyános; e K8/a, K8/b, K8/c, K9: ~; e] Ds, e, gyertyánfákkal. 200. Szuadóerdő Ds, e. 201. Bodó-högy [K3: Bodó hegy; e K8/a, K8/b: Bodóhegy; e P: Bodorhegy; e MoFnT2: Bodó-hegy] H, e. 202. Körtélösi-gát [Hiv. Körtélyesi-gát] Vö, e. 203. Körtélösi-árok [Hiv. Körtvélyesi-árok; Vf] Vf. 204. Szuadói-árok: Orfüi-árok: Urfi-árok [MoFnT2: Orfűi-patak; Vf] Vf. 205. Szuadó, -ba: Szuadói-vőgy [KI: Vallis Zuadó 'Szuadó völgy'; e K3: Szuadoi völgy; e K8/a: Szuadoi völgy; e K8/b: Szuadói völgy; e P: Szuadó; e MoFnT2: Szuadó] Vö, r, e. A név az aszó 'völgy' + ódó 'oldal' összetételéből alakulhatott. — P. sz. „forrásokkal, vízfolyással". A völgyben ma is két nagyobb Vf van (203., 204.). 206. Szénégető, -be: Szénégető-högy: Szénégető-högyhát [K3: Szénégető hegyhát; e K8/a, K8/b: Szénégető hegyhát; e K8/c: Szénégető hát; e K9, P: Szénégető; e] Dt, e. — A. sz. a múlt században itt még faszenet égettek. — P. sz. „előbbi idő-