Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

Szárazág; e] Ds, Vö, e. Telepített fenyves. A Száraz ág név arra utal,hogy itt régen vízfolyás lehetett, amely gyakran kiszáradt. 94. Cigó ajja Ds, e 95. Cigó, -ba: Cigói-szöllő [K3: név nélkül sző K5: Czigo; sző K8/a, K8/b: Czigó; sző P: Cigó; sző] Do, e, telepített fenyves; régen sző volt. 96. [K8/a: Czigó föle; 1] 97. Diás, -ba: Diós, -ba [K2: Dias Mező; sz K3: Waskapu Taja, Dias Mező; sz K5: Diós; sz K8/a: Diós mező; sz K8/b: Diósi földek; sz T: Diós Mező; sz K9, P: Diás; sz, 1] Ds, sz. A közelében szőlők voltak és diófák. 98. Mái, -ba: Mál-högy: Kerék-domb [K8/a, K8/b: Mái hegy K9: Abáll (!); sző, 1 P: Máll; sző] D, sz. — P. sz. „Kerek dombon". 99. Mái ajja [K2, 3: név nélkül sző K5, K8/a, K8/b, T: Málalja; sz] S, Men, sz, r. 100. Turista-fórás [Turista-forr ás] F. 101. Berök, -be S, r. 102. Fölső-rét [K2, 3: Felső; r K5, K8/a, K8/b: Felső Rétek; r K9, T, P: ~; r] S, r; jelenleg a Pécsi-tó területe. —• P. sz. „a falun felül". 103. Malom: Rákosi-malom [K16: Rákosi m.; Ma] É. Vízimalom volt. 104. Malom-árok Vf. Régen malmot (103.) működtetett. 105. Malomi-főd Men, S, sz, r. A malomhoz tartozott (103. sz. név.). 106. Túláió Do, sz, r. 107. Hosszu-fődek Ds, sz. Hosszan elnyúló parcellák voltak itt. 108. Száraz-ági-fődek Ds, sz, 1. 109. Parag-szöllő : Pórag-szöllő [K5: Parag szőlő; sz K3 a: Parlag; sző K8/b: Parlag szőlő; sző, sz] D, sz. Régen sző volt. 110. Máll-ódó: Kalap-högy [MoFnT2: Kalap-hegy] Ds, sz, 1. A Kalap-hegy név új név. 111. Nagy-erdő Ds, e. Nagy kiterjedésű. 112. Nagy-erdő ajja [K5: Nagyerdő alja; sz, 1 K8/a, K3/b: Nagy erdő alja; sz, 1] Os, Men, r, sz. Erdő van felette. 113. Tanittó birtoka [K8/b: ~] Os, sz. A tanító javadalma volt. 114. Szállás, -ba [K8/a: Szállási rétek; r K8/b: Szálas; r K9: Szállásrét; r, 1 T: Szálas rét] S, r. 115. Ifjúság kúttya [Ifjúság kútja] F. 116. Fórás: Czpernovszki-fórás [Zipernowszky-fórás] F. KISZ-fiatalok foglalták, ill. építették ki. 117. Balázs-erdei-dülő [K8/b: ~; sz] Os, Men, sz. 118. Balázs-erdő [K3: Balázs Erdő; sz K8/a, K8/b, K9, P: ~; sz, 1, e MoFnT2: ~] D, e, 1. 119. Sárkánkut [K8/a: ~; F MoFnT2: Sárkány-kút] F. Nh.: A kútban sárkány lakott. Amikor mocorgott, zavaros lett a kút vize. — A Sárkány-kútról szóló monda leírását lásd: „Mecsek Útikalauz" 1959., 59 o.; a kút, ill. forrás működéséről uo. 128, 129. o. 120. [K2: Kender Földek; sz] 121. Nagy-hid Híd. 122. Szakadás [MoFnT2 : ~] Os, Szas, e. 123. Vaskapu [K2: Waskapu; sz K3: Vas kapu P: Vaskapu; 1 K3/a: ~ ; 1, sz] Ds, sz. — P. sz. „Abaligetről vezető mély út mellett, oldalon". 124. Mirigyös, -be: Mirgyes-düllő D, e, 1, sz. Telepített fenyves. 125. Só-tó: Sótok [K5: Sóstói dülő; sz K8/a: Sótói dülő; sz K8/b: Sotói dülő; sz, 1 T, K9: Sótói föld MoFnT2: Só-tó] Ds, sz. 126. Körtélösi-fórás F. 127. Körtélösi ut Út a Körtélös felé. 128. Körtélös, -be [Hist.: Pratum ... in plaga Kis Kőrtéles] S, r. Körtefák álltak a rét szélében. 129. Orfü: Orfi Hr. A régi Orfü faluhoz tartozott: 128—221. 130. Orfi-tó: Orfűi-tó [MoFnT2: Orfűi-tó; tó] Tó. 131. [K2: Miredös; sz] 132. Vadászmúzeum É. Múzeum. 133. Szakadási-ód al [K2: Szakatás Aker; sz K3: Szakadás; sz K8/a, K8/b, K9, 10, P, MoFnT2 : Szakadás] Do, sz, e, fenyves, szakadékos hely. — P. sz. „sokszor nagy vízszakadÁs borítja el a területet, a' hegyekről". 13-1. Sárkán-kut: Sárkán-kuti-dülö [K2: Sárkány Kut; 1, sz K3: Sárkán Kut; 1, sz K8/a, K8/b, K9, K10, P: Sárkánykut; 1] Ds, Men, sz, 1. 135. Sárkán-kut [K3: Sárkány kut; F MoFnT2: Sárkánykut; F] F a mecsekrákosi—orfűi határ mcmtén. Nh.: A kútban sárkány pihen. Ha megmozdul a föld alatt, hamarosan súgni és morogni kezd a forrás; majd kb. egy óra multán a lyukból kitör a viz. Morgó hangja hajdan Orfűig elhangzott. A víz ömlése független az időjárástól. Hetente vagy hónaponként tör ki a forrás vize, néha aszályos időben is. (Lásd még a 119. sz. név alatt és Szabó Pál Zoltán: Sárkánykut. A Mecsek Egyesület 50. évkönyve Pécs, 1941. 24—23.) P. sz. a forrásnak régen nagy le-