Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás
62. ORFŰ Orfü: Orfi: Or jé: Urji: Arjü (ritkán): Orjű, -n (-be), -rü, -re (-be), orjüi, orji, urji [BC1: Orjoey BC3: Orjy BC5: Urjy BC7: Urji BC8: Orjü SchQl—4, 6, 7: Orji SchQ5, 9: Orjü SchQ8: Orji K3: Orjü K4: Sylvam Orfiensem K8/a, K8/b: Orji K8/C, KIO: Orji K7, K9: Orjü K9: Orjy, Orjü P: Orfü Hnt, Bt, MoFnT2: Orjü] — Rákos, Mecsekrákos, -on, -ru, -ra, -i [BC1—5: Rákos BC1, 6—-8, SchQ2—9: Rákos SchQl: Rákos K2: Dorjj Rákos K4, K5: Rákos K8/a, K8/b, K9, KIO, T, P: Rákos Hnt, Bt, MoFnT2: Mecsekrákos] 1969-től Mecsekrákos + Orfű — Orfű. — T: 1735 ha/3014 kh. — L: 284. Orfű a török hódoltság alatt valószínűleg lakott falu volt. A felszabadító háborúk idején lakosságának nagyobbik része elhagyta, és a 17. század végén már csak egy család lakta. 1724 után a falu pusztává lett. 1760 körül német és magyar családok népesítették be; a falu negyed része volt ekkor magyar. A múlt század végére a magyar anyanyelvűek aránya némileg csökkent, ugyanakkor a németek körében terjedt a magyar nyelv ismerete. 1930-ban 43 magyar és 166 német anyanyelvű lakosa volt; magyarul nem tudott 16 fő. — Rákos (1969-ig Mecsekrákos) a török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott falu volt. A 17. század végén délszláv családok is letelepedtek itt, de a 18. század közepére ezek leszármazottai már teljesen elmagyarosodtak. A múlt század elejétől német anyanyelvűek kezdtek itt letelepedni; a század végére a lakosság túlnyomó része (1900-ban 70%-a) német. A magyarok közül pedig 1900 körül többen el is költöztek innen. 1930-ban 79 magyar és 161 német anyanyelvű lakosa volt; 29 német anyanyelvű nem beszélt akkor magyarul. 1969-ben Mecsekrákos község beleolvadt Orfűbe. 1970-ben Orfűn (Rákossal együtt) 230 magyar és 55 német lakott. — A. sz. Orfű falu régi neve: Úrfi. Nevét a helyi néphagyomány szerint arról kapta, hogy „lakott ott két-három úrfi". — P. sz. „Orfü, a' régi anyakönyvben Úrfi 25 év előtt (tehát 1840 körül) nevet viselt. Lakossága 1/4 részben magyar, 3/4 részben német (sváb)". Orfű és környéke a Pécsi-tó, az Orfű-tó és a Herman Ottó-tó létrejötte után valóságos üdülőközponttá vált. A tórendszer a Mecsek legjelentősebb állóvize. A tavakat a Víz/ő-forrás táplálja. — Mivel a tó környékén üdülőtelepek alakultak ki, a községek belterülete jelentősen kiterjedt: új utcák, házsorok épültek. Orfű [1332—5: Orfew: Györffy 1:352]. Elhomályosult összetétel. Előtagjához vö. talán csag. or 'gödör, lyuk, árok'; utótagja a 'kezdet' értelmű m. fő. Bizonyára azzal függ össze, hogy a Sárkányszakadék szája a falu házai között van. (FNESZ. 485.) Mecsekrákos [1542: Rákos: Reuter: BarKözTel. 146]. A Rákos ha. elsődlegesen egy rákban gazdag vízfolyást jelölt, s róla vonódott át a patak menti falura. A tájra utaló Mecsek- [1902: Mező: Hiv Közs. 2:905] előtag megkülönböztető szerepű. (FNESZ. 414, 537.) 1. Toplica: Toplicai-árok [Toplica] Vf. Régen melegvizű forrás táplálta. 2. Tótok, -ba: Bánosi szállás: Fősősarok: Bánosi ut: Béke ut [Béke út] Fr, U. A falu magasabban fekvő része a Bános felé vezető út mentén. — A. sz. régen tótok laktak itt. 3. Köröszt Ke. 4. Kis-hid Híd. Méretéről. 5. Templom: Imaház: Kápolna É. — A. sz Legalább 200 éve áll. 6. Hármas-köröszt Ke. Három kereszt állott ezen a helyen. 7. Kálvária Keresztút volt stációkkal. Elpusztult. 8. Ábécé: Ábécé-bót [ÁBC-áruház] É. 1971-ben épült modern üzlet. 9. Óvoda É. Rendeltetéséről. 10. Tanács: Tanácsház É. Rendeltetéséről. 11. Posta [Posta] É. Rendeltetéséről. 12. Szakáli ut Üt. Mecsekszakái felé vezet. 13. Nagy-gyöp: Elles, -be [P: Élés; 1 K9: Elles; 1, sz Hiv. Széchenyi tér] Parkszerű tér. Korábban 1 volt. 14. Kis utca: Szaros utca: Adi utca [Ady Endre u] U. Ezen hajtották a jószágot a legelőre. 15. Abaligeti ut Űt. Abaliget felé vezetett. 16. Sporttábor: Sportpája [Hiv. Sporttábor] Táborhely. 17. Parasztház: Múzeum É. A múzeum anyagát ált.
