Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

Pratum ad Canabeta inferiora — 111. K2: inferiora — 97. K9: öreg erdő — 107. K3: Okorvölgyer Weg — 93. K3: Canabeta K16: Klein Steinberg — 120. Hist: Mola Korszák Felder, Korszák Wiesen — 115. Glitsiana — 129. KIO: Korzaker Weg — 130. Hist: Baligethi Háton — 133. K2: Narosz, Nyáros Felder — 134. K2: Nyáros Wiesen — 136. K3: Klein Stük — 142. K6: Bordóhegy — 142. P: Bodorhegy — 147. K5: Kisházasok legelője — 155. K5: Baligeti erdő — 159. K3: Nyires parag — 162. K6: Kopár Gyep. Nem tudtuk lokalizálni: K6: „Éger Földek, Éger Szántó .. . Abaligeti erdőtül vett szántója ... melyet Vörös János és annak apja is már annak birt'\ — K3: Imrö völgy; sz — K6: Lipocz Puszta „Abaliget jobbágyközség pusztája". (Lipóc Orfű határában van. Lásd ott!) — K3: ad Molam ,a malomnál' — K6: Szauertói Erdő „mindig Abaligeti polgárság birta, s téli kihajtásra is alkalmas erdejében legeltetnyi kényszerült". — K3: Tischler Thal; sz. Az írásbeli nevek forrásai: K2 — 1777: GT. 82., 1777: GL. fasc. 408/B. No. 1. Liber Fundualis, 1777: GT. 105. Conscriptio. — K3 = 1819: GT. 125., 1819: GT. 44. Liber Fundualis, 1824: GT. 48/b., 1830: GT. 27 c. — K4 = 1862: GT. 48/c. — K5 = 1865: GT. 48 b, 1879: GT. 28. — K6 = 1859: Oculatae, Abaliget (Bm. L.) — K8 a = 1859: BiŰ 1. — K8/b = 1865: BiŰ 2. — K9 = 1855: BmK 1. — K10 = 1857: BiK 1. — K12 = 1864: Kat. színes birtokvázrajz — K16 = 1883: KT 5560 — Hist, mm 1829: Hist Par. Abaliget. — NB = 1896 1904: Németh Béla kéziratos műve (Bm. L.) — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978 — M: A Mecsek Turistatérképe (1980?). Gyűjtötték: Sebők Ágnes főisk. hallgató, Tihanyi Erzsébet főisk. hallgató — Adatközlök: Marján Ferenc 56, Perneczker János 68, Sziebert Antal 66, Tóth János 53 é. 61. HETVEHELY Hetfehej: Hetvehej: Hetfehel: Hétfühej: Hétfühel, -ön, -rü, -re, -i: n. Hëtfel, in Hëtfël, fon Hëtfël, eu Hëtfël, hëtfëlar [Dallos: Hetfeohely BC6, 7: Hetfehel P: Hetvehel, Hetvenhel BC8, SchQl—9, K3, 5, 7, 8, 9, 10, 12, Hnt, Bt, MoFnT2 : Hetvehely] — T: 1101 ha/1914 kh — L: 611. A középkori Hetvehely falu a török hódoltság végére elnéptelenedett. 1733-ban kezdték újra benépesíteni. Első telepesei ekkor magyarok, horvátok és németek. Rövidesen a németség jutott túlsúlyba, s a 18. század közepétől mellettük már csak néhány magyar családot találunk az összeírásokban. A magyarság arányszáma a múlt század végétől növekedni kezdett. Főleg az akkor alakuló kisebb külterületi lakott helyekre telepedtek le. 1930-ban a falu lakói közül 86 volt magyar és 465 volt német anyanyelvű. A külterületen 70 magyar, 3 német és 1 egyéb anyanyelvű élt. 1970-ben külterületével együtt 292 magyar és 324 német nyelvű lakosa volt. Ekkor 138 volt a külterületi lakók száma. — Nh. : Régen hetven házhely volt a községben. — Azt is állítják, hogy az itt élő emberek régen barmaikat hétfői napon engedték ki a legelőre, ezért lett a falu neve Hétfühel. — P. sz. „Hetvehel, előbb Hetvenhel nevet viselt; mostani nevét [1865] körülbelül 50. év óta viseli, hihető, hogy íráshiba által". Pesty 2. adatközlője: „Az öregek mondása szerént a falu lakói a barmok legeltetését a hét első napján, hétfőn tenni szokták volt, innét [vette nevét]; Hétfűhely, később Hetfehely, alkalmasint a könnyebb kiejtés végett így írva a régi anyakönyvekben is található; végre Hetvehely". Hetvehely [1542: Hethfehel: Reuter: BarKözTel. 140.] A m. hétfő és a hely fn. összetétele. Azzal kapcsolatos, hogy a faluban egykor hétfőnként tartották a hetivásárt. (FNESZ. 275.) 1. Főső utca: n. Ovarkásza 'Obere Gasse': n. Ovartarf 'Oberdorf [Petőfi u] U, Fr. A falu magasabban fekvő É-i része. 2. Adi utca: n. Tribrigakàsza 'Gegenüberstehende Gasse' [Ady Endre u] U. A völgy „túlsó oldalán" van. 3. Kániárok: n. Kánar Bah 'Káner Bach"': Irtás-viz: ti. Irtás-kráva 'Irtás Graben' 22 Baranya földr. nevei I. 337