Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás
sz, 1, 15 holdnyi új telepítésű akácos. — P. sz. „régenten erdő". — A K6 szerint: „Fülöp völgytől az egész határrész neveztetik Méhész Szántónak minthogy régente ott erdők voltak s négy Abaligeti ember sok méhekkel volt mindig ott'. 54. Cserfák [K6: Cserfáki dülő; sz K6: Cserfáki Gyep; „11422 négyszögölnyi rétje régtől a legjobb legelő". K8/a: ~; sz] Ds, sz. A K6 szerint: „Abaliget első osztályba sorolt földei [között]". Ds, sz. Egykor e lehetett. 55. Szabad-fődek [K2: Szabetek Felder, Szabetek Wiesen; sz, r K5, K8/a: Bernecker Keresztély birtoka; sz K6: Szabadföldek] Ds, Vö, r, sz. A hely egykor Szapudér faluhoz tartozott. A K2-beli Liber Fundualisban a Szabetek átjavítva Szapudér-rál — K6: „41159 négyszögöl méretett fel 1847-ben". 56. Bar-kuti-rétek : Bor-kuti-rétek [K6: Borkúti Rét, Borkúti Rétek; r K8/a: Borkúti rétek; r] Vö, r. A K6 szerint: „Régente erdő volt, melyet a polgárság nyert meg, s az ő nagyapja még nem kaszállt ott, mert a [hely] erdős, ligetes, mocsaras volt". 57. Mac, -ba: Mac-vőgy : Fülöp-vőgy [K3: Fülöp Völgy; sz K6: Macz fölgye, Macz Völgyi Szántók; sz K6: Fülip Völgye, Fülöpvölgy ; sz K8/a: Macz- vagy Fülöpvölgy ; sz NB: Macz P: Fülöp völgy; sz] Vö, sz. A K6: szerint: „Ma új szántók vágynak [itt], régtől fogva erdőnek használtatott... valóságos része Abaligeti polgárságnak". 58. Tót-malom: Barkuti-malom: Stábler-malom [K6: Tót Malom; sz K8/a: Tót Malom; sz, r K12: Tót malom; 1, sz, r] Vö, Ds, sz, r, 1. A K5 és K8/b szerint ez a hely „Stabler Keresztély (tagosított) birtoka"; sz. — A. sz. a Barkuti család egykor tulajdonosa volt a malomnak. — A K6 szerint Tót Malom „Szántóföldek neve Abaligeten". 59. Malom-vőgy: n. Miitől 'Mühltal' [K3: Mühl Thal; sz K5: Purget D. birtoka; sz K6: Malomvölgyi Szántók; sz K8/a: Malomvölgy ; sz, r K8/a: Purget Domokos tagosított birtoka; sz KIO: Mühlthal; sz P: Mühlthal; 1, völgyben, közel malom van.] Vö, sz, r. A K6 szerint: „28092 négyszögölnyi terület abaligeti határban vagyon". 60. Husztóti ut Űt. Husztót falu felé vezet. 61. [KIO: Okorvölgyer Weg; út] Okorvölgy falu felé vezet. 62. Bába-kut [K3: Bába Kut; sz K5: Bába Kútja; sz, r K8/a, K8/b, KIO: Bábakut; sz P: Bábakut; sz forrással MoFnT2: Bába-kút] Do, e, sz, sző. — A. sz. a domb aljában levő rétben kútja volt a helyi bábaaszszonynak. A bábaság régóta öröklődött ebben az egy családban. 63. Csőszés, -be: Csőzés, -be [K5: Csőszés; sző K8/a, K8/b, KIO: Csőszés; sző, sz] D, sz, sző. Korábban inkább sző volt. 64. Barkuti-tanya [Hnt: ~] É. Tulajdonosa nevéről. 65. Hilbërt-malom É. Vízimalom volt. Egykori tulajdonosáról. 66. Rót-tanya [Hnt: Róth-tanya] É. Tanya. Tulajdonosáról. 67. Vasútvonal Vasút Pécs—Budapest között. 68. Bükösdi ut Űt. Bükkösd felé vezet. 69. Elágazás Útkereszteződés és elágazás. 70. őrház É. Vasúti őrház. 71. öreg-högy: n. Altaperih 'Alte Berg' [K3: Öreg Hegy; sző K5, K8/a, K8/b, KIO, P: Öreghegy; sző Hnt, Bt, MoFnT2, M: öreg-hegy] H, sző, sz, gy. Jó, déli fekvésű szőlőhegy. Részben Lh a külterületen. 72. Szöllök ajja [K8/a: Szőlőkalja; sz] Do, sz 73. Dánum, -ba: Dánom, -ba [K3,5: Dánom; sző K/8a, K8/b, KIO, MoFnT2 : Dánom; sző, sz] D, sző, sz. Lásd még Mecsekszakái nevei között! 74. Hetfeheli-rétek: Hetv eheji-rétek [K3,5: Hetvehelyi rét, Hetvehelyi rétek; r K8/8, K8/b: Hetvehelyi rétek; r KIO: Hetfehelyi rét; r P: Hetveheli rét; r] S, Mf, r. A hetvehelyi határon fekszik. 75. Erdészház [Hnt, Bt: Erdőőrház] É. Erdészlakás. 76. Állomás, -ra: Vasútállomás [Hnt, Bt: Abaliget vasútállomás és környéke] Lh. Vasúti megállóhely. 77. Nagy-rétek [K3, 5: Nagy rét, Nagy rétek; r K6: Nagy Rétek; r K8/a, K8/b: Nagy rétek; r K9, KIO, P: Nagyrét; r] S, Mf, r. Nagyságáról. — A K6 szerint: „Hetvehelyi határvonal mentén fekvő 38559 négyszögöl rét Abaliget valóságos birtoka régtől fogva". — P. sz. [a rét] „e határban legnagyobb". 78. Közép-rét [K8/a: ~; r] S, r. A Kis-rét és Nagy-rét között fekszik. 79. Malom-árok [K12: Malom patak
