Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

dár-htöglf Ds, e, sz. 116. Urasági-főd: Uraság főggye [K2: Das Herschaffliche Felder; sz K3: Ager Dominalis 'uradalmi föld' K3: Majorsági főid; sz] Os, sz. Egykor uradalmi birtok volt. 117. Erdő köze [KIO: ~] Ds, sz. Egykor erdők vették közre. 118. Lázi-gödrök [T: ~] Gs, sz, mlen. 119. Lázi-sürü [T: ~] Ds, sz, mlen. Régen itt e volt, majd irtásföld. 120. Lázi -mező [K3: Laszi Mező', sz K8/a, b, c: Lazi mező; sz, r K8/d: Lázi Mező; sz P: Lázi mező; sz] Os, sz. Régen irtásföld volt. 121. Bálint-vőgy: Bálin-vőgy Vö, Os, sz, e, r. 122. Misés ut [T: Misés útnál] Űt. Régen ezen jártak misére Abaligetre. 123. Tótmál-ódal [K2: Toth Mail; sz K3: Tot Mail; e K8/a: Tormái oldal; e K8/b: Tot Mal oldal K8/d: Tót Mái oldal; e, 1 K9: Totmál; e KIO: Tótmáll; e P: Toth máll; e T: Tót mái erdő] Vö, Os, e, sz, mlen. Az adatközlők nem ismerték: 9. K2: Kiroczmáüy — 16. K2: Bángy Mező — K3: Tekeresi Bángy — 40. K2, 3: Temető 17. K2: Benne hegy — 24: K2: Hosszú Föld ajja — 32. K2: Bévös Mező — 38. — 45. K2: Stuck Wiesen — 47. K2, 3: Bángy ajja — 60. K2: Erdő Föllül — 61. K2: Pascum — 64. K2: Szöllő Föllül — 65. K2: Weingebürg — 72. K2: Baidta Mező — 74. KIO: Gaj L, Gaj IL — 75. K2: Gangya Göder — 78. K3: Szöllő — 81. K2: Gangya — 85. K2: Paidta Nyáros — 87. K3: Szöllő — 93. K2: Sássel Rét — 96. K3: Szöllő — 105. K2: Szállás. Rét; r. Nem tudtuk lokalizálni: T: Csőszési Szőlőknél T: Dörgőféle Bányaalja T: Első vető T: Második vető T: Misés útnál T: Harmadik vető T: Nyilasból. Az írásbeli nevek forrásai: K2 = 1782; GL. fasc. 408. No. 17. — K3 = 1803: GT. 91., GT. 94., 1804: GL. fasc. 408. No. 17. (Liber Fundualis az 1803-as térképhez.); 1842: GT. 20/d — K4 = 1840: GT. 130/b. — K8/a m 1859: BiÚ 411. — K8/b = 1860: BiŰ 412. — K8/c = 1863: BiÜ 413. K8/d = 1870: BiÜ 414. — K9 = 1855 k.: BmK 158. — K10 = 1857: BiK 122. — K16 = 1883: KT 5560. — P: 1865 Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: dr. Pesti János főisk. docens, Sebők Ágnes főisk. hallgató, Tihanyi Erzsébet főisk. hallgató. — Adatközlők: Kovács Márton 70, Pápai Pál 45, Perényi Lajos 78, Szőnyi Józsefné 48 é. 55. KÁN Kán, -ba, -bu, -ba, -i: n. Kán: n. Kan, in, fun, uf KZn, kanar [BC3: Kan BC8, SchQ3, 4: Káán SchQl, 2: Kaán SchQ5—9: Kaan K8/c, K9: Káán Kl, K9, K8'e, P: Kaán K8/a, K8/b, K8/d, K10, Hnt, Bt, MoFnT2: Kán] — T: 1039 ha/1806 kh — L: 199. Kán falu a török hódoltság alatt elnéptelenedett, s még a 18. század derekán is részben lakatlan volt. 1780 körül kezdték benépesíteni német telepesekkel. A múlt század közepén néhány magyar család is megjelent a faluban. A két világháború közötti időkig a magyarok száma igen lassú ütemben nőtt. 1930-ban 57 magyar és 316 német anyanyelvű élt a faluban; a külterületen 21 egyéb anyanyelvűt írtak össze. 1970-ben 176 magyar és 50 német anyanyelvű lakosa volt. — A. sz. a falu német lakosságát 1780 körül telepítette le az akkori földesúr. A németajkú telepesek a FelsőDuna vidékéről érkeztek, és a jobbágymunka fejében földet (szántót), erdőrészt és rétet kaptak. — A szomszédos községeket (nem csúfolódó szándékkal) így nevezik: Gurica (Gorica, Bisztrica (Kisbeszterce), Katalina (Szentkatalin). Kán [1126/1365: ? Kean: Györffy 1:321; 1542: Kán: Györffy 1:388.] Magyar nemzetségnévből keletkezett; vö. 1240: "Jula banus ... de genere Kean" (ÄUO. 7:100). Ennek feltehető forrása az ótörök qayan 'fejedelem, kagán'. (FNESZ. 312.) 1. Kukuk-gödör: Kukuk-lik: Kukuk, -ba: n. Kukuszkrávd 'Kuckucksgraben' G, Fr, Vö, e. Az erdőben sok kakukk (madár) van. 2. Erdészház: Erdészlak: n. Jégarháusz 'Jägerhaus' É. Erdészek szolgálati lakása volt. Az Alsókövesdi Er-