Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás
54. KOVÁCSSZÉNÁJA Kovácina: Kováccina: Kovác'cina: Kovácsolna : Káccina '-n, '-ru, '-ra, -i [BC1: Kovach Széna, Kouach Szeno BC2: Kovaczenk BC3: Kovácsszéna BC4: Kovács Széna, Kovács Szenn BC5: Kovatsena BC6: Kovaczéna BC7, 8, SchQ2: Kovaczéna SchQl, 3: Kovátzéna SchQ4, 5, 7, 8: Kovatzena K3: Kovaczéna SchQ6: Kovatzéna SchQ9, K8/a, K8/b, K8/c, K8/d, KIO, P: Kovaczéna Hnt, Bt, MoFnT2 : Kovácsszénája] — T: 786 ha/1366 kh — L: 196. A török hódoltság alatt folyamatosan lakott magyar helység volt. Lakossága azóta alig változott. A múlt század közepétől néhány német család is élt itt. — A. sz. régen nagyobb község volt, de a pestis-járvány megtizedelte a lakosságot. — P. sz. „Irásossan mindég mostanig Kovaczéna nevet visel". — 1954 előtt az utcáknak nem volt hivatalos neve. — A falu nyelvjárásában az ö-ző alakváltozatok gyakoribbak, mint az e-ző formák, de átmeneti fonémaként még az illabiális ö (labiális é) is hallható. Kovácsszénája [1290 k.: Kach scenaya: Györffy 1: 330]. A szn.-ként is használatos m. kovács fn.-nek és a birtokos személyraggal ellátott széna fn.-nek az összetétele. A hn. legrégibb adatában szereplő kacs ,kovács' változathoz 1. Kovácshida etimológiáját. (FNESZ. 355.) 1. Fő utca: Fősőfalu: Főső, -be [Fő u] U, Fr. A falu leghoszabb utcája. Dombon van. 2. Templom: Imaház: Iskola: Harangláb É. Korábban templom és iskola volt. 3. Klub É. Klubhelyiség. 1967-ben épült. 4. Kocsma: Bót É. Rendeltetéséről. 5. Kultur [Kultúrotthon] É. Rendeltetéséről. 6. Bót É. Rendeltetéséről. 7. Sugár utca: Ásófalu: ÁZsó, -ba [Sugár út] U, Fr. Mélyebben fekvő falurész. 8. Szentös, -be [K2, 3: Szentes Mező; sz K8/a, K8/b, K8/c, KIO, P: Szentes mező; sz K8/d: Szentesi Mező; sz T, KIO: Szentes, Szentes szőlők] D, e. Korábban uradalmi e, 1 volt. 9. [K2: Kiroczmálly; sz] Egy részét Magyarhertelendhez csatolták. Lásd ott is! 10. Husztóti-vőgy [K3: Husztóti völgy; e T: Csapás a husztóti vőgybe] Vö, e. A husztóti határon van. 11. Böde-mező [K2: Böde Mező; sz] Ds, e, 1. 12. Bánya-tető [K3, K8/a, K8/b, K9, T, KIO : ~ ; e K8/c : Banya tető MoFnT2: ~] Dt, e, 1. Homokbánya volt itt régen. Ez is az uradalmi birtokhoz tartozott. 13. Uradalmi birtok: Hosszu-fődek [T: Hosszú földek MoFnT2: Határok] Ds, sz, e. Régen uradalmi birtok volt. 14. Mocsilák, -ba: Kendöráztató Vö, r. Egykor kenderáztató hely. 15. Kűpajta: Kőpajta [K8/d: Kőpart álja; r T: Kőpart aljai rét; r] Szas, Gs, mlen. A. sz. régen itt kőfaragó dolgozott. Köves, sziklás hely. A. sz. olyan része is van, amely pajtához hasonlít, ezért lett a neve „kűpajta". 16. Lucsis, -ba: Bánya-mező [K2: Bángy Mező; sz K3: Banya Mező; sz K2: Bángy ajja K8/a, KIO, T, P: Bányamező; sz K8/c: Banyamező; sz] Ds, 1, e, sz. Liícsi-val ,lúcfenyő'-vel erdősítették egy részét. Mellette van a Bányatető. P. sz. „sziklás hegyoldalon" van. 17. [K2: Benne hegy; sz] 18. Vadászház É. 1930-ban épült. 19. Husztóti-szöllő [K3: Szöllő; sző K8/d: ~; sző] Ds, sz. 20. Fölső-mező Dt, Fs, sz, 1. 21. Mersák, -ba: Merság-vőgy [K3, K8/a, K8/b, K8/c, K10: Mersák völgy; e K9: Mezsákvőlgy; e P: Merzsák völgy; e T: Mersák völgy] Vö, e, 1, r. 22. Kűbánya B. Uradalmi kőbánya volt. 1 kubik kőért 2—3 napig kellett dolgozni az uradalomban. 23. Pórag-vőgy : Igaz, -ba [K3 : Parag völgy; e K8/a, K8/b, K8/c, K8/d, K9: Parrag völgy; e] Vö, sz, r, e. 24. [K2: Hosszú Föld ajja K3, K8/a, K8/b, K8/d, K10: Hosszú állja; sz] 25. Büdös-kut Ds, e, sz, sző, 1. Kis forráskút van benne. 26. öreg-högy [K3: Szöllő; sző K8/d, K10, P: Öreg hegy; sz] H, Ds, sző, sz. 27. Füstöslik [K3, K8/a, K8/c: Füstöslik oldal; e K8/d: Füstős oldal P: Füstös lik; e] Gs, B, e. Barlangszerű bejárata van.
