Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

let körül lehetett; ott, ahol szilvafák álltak). Az írásbeli nevek forrásai: K2 = 1871: GL. fasc. 408. No. 9. Liber Fundualis — K3 ** 1803: GT 13; GT. 95; GL. fasc. 408. No. 25. Liber Fundualis; 1842: GT. 130/b — K4 = 1840: GT. 130/b — K5 = 1864: PiT. 4. — K7 = 1859: BmT74 — K8 = 1858: BÍÜ33, 1864: BÍÜ34 — K9 = 1855: BmK19 — K12 = 1864: Kat. színes birtokvázrajz — K16 = 1880 k.: a III. országos felmérés térképei — P: 1865 — MoFnTl: 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötték: Pákozdi Ibolya főisk. hallgató, dr. Pesti János főisk. docens. — Adatközlők: Höffl Sándor 44, Sík Jánosné (korábban Stehr Jánosné) Schunk Éva 58, Sík János (korábban Stehr János) 57, Várszegi Alajos 60 é. 52. SZENTKATALIN Katalin: Szentkatalin, -ba, -bu, -ba, -i: Katáiina, '-n, '-ru C-bu), '-ra C-ba), katalini [BC1: Sz. Katarina BC2, 7: Szent Katalina BC3: Szent Katalena BC4: Szent Catharina BC5, 6, 8, SchQl—9: Szent Katalin, Szent-Katalin, Sz. Katalin K7: Szt-.Katalin K8/a, P: Szent Katalin K8/b, K10: Szentkatalin KB/e: Sz. Katalin Hnt, Bt, MoFnT2: Szentkatalin] — T: 1035 ha/1798 kh — L: 243. A török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan lakott helység. A 17. század végén 2 magyar és 2 szláv nevű élt itt. Lakossága a 19. század első felében magyar. 1760 körül kezdődött a németség beáramlása. 1850-ben a lakosság 30%-a volt német, a többi magyar. A németség arányszáma az első világháborúig növekedett, és 50% fölé ért. Ugyanekkor egyre terjedt körükben a magyar beszéd. 1930-ban 216 magyar, 110 német és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt; a magyar nyelvet már csak 5 fő nem tudta. 1970-ben itt és Képespusztán 228 magyar és 19 német anyanyelvű lakott. — P. sz. „Tiszta magyarok lakják. A falu dombon fekszik. Minden évben Katalin napon búcsút tart a fiók község, melynek egyháza egy Szent Katalin tiszteletére emelt kápolnával már (korábban) fönnállóit, innen vette a falu nevét". Szentkatalin [1542: Zenth Catherina: Reuter: BarKözTel. 148.] A helység templomának védőszentjére, Szent Katalinra utal. (FNESZ. 607.) 1. Karácodfai ut [K8/a: Via ad Karátzotfa; Űt] Űt, dűlőút Karácodfa község felé. 2. Templom: Imaház: Harangláb É. 3. Iskola É. 4. Kónya horó Hor. Az ott lakó család nevéről. 5. Sziget-köz Szigetszerű kiemelkedés. Árok és utcasor fogja közre. 6. Buszmegálló: Buszforduló Kis tér. 7. Fő utca [Kun Béla u] U. — Hiv. nevét 1965-ben kapta. 8. Vegyesbót: Kocsma: Olajtelep [Vegyesbolt, Italbolt, Fűtőolajtároló telep] É. Rendeltetéséről. 9. Tanács: Tanácsház É. Rendeltetéséről. 10. Gázcseretelep: Tűzoltó szertár É. Rendeltetéseiről. 11. Bikaistálló É. 12. [K8/a: Terrénum Possesionis Bakótza; határ] 13. Bakócai ut: Bisztricei ut Űt Bakóca és Kisbeszterce felé. 14. Kavicsos-gödör G, Os, e, sz. Sok apró kavics van a gödörben. Építkezéshez innen szoktak kavicsot hozni. 15. [K8/a: Terra Possesionis Bisztricze; határ] 16. Kiráj-kut Men, S, 1, e. Ma is több forrás található itt. 17. Kiráj-rét [K8/a: Királ Rét; r K8/b, NB, T: Királyrét; r] Vö, S, r. 18. Lazac, -ba: Lazac IL [K8/a: Diverti: Lózsatz; sz K8/b: Lozacz; sz K8/c, NB, T: Lazacz; sz P: Losatz, Lozsatz (?); sz K10: Lósacs] Do, Men, sz, sző, mlen. — A. sz. igen régi név, jelentését nem ismerik. — Lehet, hogy a. szh. lóza 'állati fekvőhely' vagy a szh. lóza 'szőlővessző, venyige' köznévvel van kapcsolatban. A hely ma is szőlőhegy. Korábban legelő lehetett. 19. Lazac L: Pálinkás, -ba Do, Men, sz, sző. Itt állt régen egy pálinkafőző. Közelében sok cserépedény került elő a földből. 20. Körösztös-gödör G, Gs hely, gy. Tulajdonosa nevéről. 21. Högyut [K8/a: Via ad Mindszent; út] Űt és Os, sz. Az út hegytetőn halad Felsőmindszent felé. 22.