Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

51. BARÁTÜR Barátúr: Barátúr, -ba, -bu, -ba, -i: n. Prádar: n. Pradßr, in, áusz, auf: im, fun, uf Prádar, fun Prádar, fun Prádar 'Barátúrból való', 'barátúri' [BC1 : Bórator. Barator BC3—6; K3, 7: Barátúr BC7, 8; SchQ4—9: K8, 9; P: Barátúr K12: Barátúr, Bráter SchQl—3, Hnt: Barátúr] — T: 503 ha/867,3 kh — L: 187. A török hódoltság végétől újra folyamatosan lakott, jelentős lélekszámú magyar község volt. 1745-től kezdve német telepesek érkeztek; a magyarok elhagyták a helységet. A 18. század második felében csak német lakossága volt. A múlt század elejétől egy-két magyar család neve is felbukkan a forrásokban. 1930-ban 13 magyar, 187 német ajkú, 1970-ben 188 magyar és 20 német anyanyelvű lakta. — P. sz. „Régenten magyarok lakták, kik Magyarhertelendre mentek át. A mostani németek Mária Terézia alatt jöttek Rajna tájékáról. Barátúr: mivel hajdan barátok is itt laktak, kik földes urak voltak". A hivatalos utcaneveket a németek ritkán említik, inkább a háznevek (Hausnamen) segítségével tájékozódnak. Barátúr [1332—5: Barat(ur), Barátúr: Györffy 1: 281]. A barát 'szerzetes' és az úr összetételének látszik, s vagy a pécsi káptalannal mint egykori birtokossal, vagy pedig a falu templomának védőszentjével hozható kapcsolatba. Szláv eredetű szn.-ből való származtatása kevéssé meggyőző. (FNESZ. 91.) 1. Házhejek: n. Háuszplác 'Hausplatz' [P: Beltelekkerti szántóföldek; sz] Fr. A falu É-i végén. 2. Kocsma, '-ba: Italbót: Vegyesbót: n. Vprcháusz 'Wirtshaus': Ksëft 'Geschäft' É. Neveit a rendeltetés magyarázza. 3. Ásófalu: Kosut utca: n. Unartárf 'Unterdorf' [Kossuth Lajos u] U, Fr. Mélyebben fekszik, mint a Felsőfalu. 4. Csarnok, -ba: n. Milihferájn 'Milchferein' É. Tejbegyűjtő hely volt. 5. Fő ut: Fő utca: Fősőfalu: Petőfi utca: n. Ovartárf 'Oberdorf [Petőfi Sásdor u] U, Fr. A falunak ez a része magasabban fekvő domboldalakra épült. 6. Templom, -ba: n. Kerih 'Kirche' É. A község új temploma a. sz. 1912-ben épült. 7. Iskola, '-ba: n. Súl 'Schule' É. 8. Pásztorház: n. Háldarsháusz 'Haltershaus' É. A község pásztorai laktak itt. 9. Mocsári-rétek: n. Moraszlvíza 'Morastwiesen' [K2, 3, 5: Maraszt Wűsen, Maraszt Wiesen; r K8: Marást Wiesen; r P: Mocsár rétek vagy Mocsár] Mf, r, régebben Mo volt. 10. Csatorna, '-hó: Baranya-csatorna: Kanális, -hó: n. Kánál [MoFnTl: Baranya-patak] Cs. Az Északi-Mecsek (Hegyhát) vizeit gyűjti össze, és viszi a Kapósba. 11. Rókalik: Rókaluk: n. Fukszlóh 'Fuchsloch [MoFnT2: Fukszloh] Gs' r. Rókák tanyája volt. 12. Tőttési-rétek: Tőtés, -be: n. Vervíza 'Wehrwiese' [K2, 3, 5: Weer Wűsen, Verr Wiesen, Ver Visen; r K8, 9: Verr Wiesen; r P: Tőtési rétek vagy Tőtés] Mf, r. Mellette van a csatorna gátja. 13. Hosszu-dülö: n. Lángaekar 'Langeacker' [K2, 3, 5, 8, 12: Lange Aker, Lange Acker, Lange Aker; sz P: Hosszuföldek] Do, sz. Itt hosszú parcellákat alakítottak ki. 14. Rundavízd 'Rundewiesen' [K12: Rundewiesen; r] Mf, r. Kerek formájáról kaphatta nevét. 15. Magyarszéki ut: Széki ut: n. Székár

strâsz 'Szekerstraße' Üt. Magyarszék felé vezet. 16. Kuti-rét: n. Prunpvíza 'Brunnenwiesen' [K2: Prun Wűsen; r K3, 5: Brun Viesen, Brunn Wiesen; r K8: Brunn Wiesen; r K9, 12: Brunnwiesen; r P: Kuti rétek; r] S, r. Kút volt benne és több kenderáztató. 17. Uj-főd: n. Nâjfëldëhar 'Neuefeldäcker' [K2, 3: Neue Felder; sz K12: Neufeldäcker; sz P: Ujföldek] Ds, S, sz, e. Régebben erdő volt, majd kiirtották, így lett: Üj-föld. Mostanában újra erdosítik nyárfával. 18. Széki-árok: n. Szaláskróva 'Szállásgraben' Vf. A Szállásban ered a magyarszéki határ mentén. 19. Főső-rétek: Fölső-urasági-rétek: Felső-rétek: n. Óvarvíza 'Oberwiese': n. Óvarhersátsz-