Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

Do, sz, 1. — P. sz. „teknővájók lakása". 79. Mészáros-gödör G, Ds, 1. Nh. : A betyárok (Rigac Jancsi, Savanyó Jóska) itt mészárolták le a lopott jószágokat. 80. Cser, -be: Cser-ódal [K8/c: Cser; e K9: Cseroldal; e, 1, r, sz KIO, P: Cseroldal; e T: Cser, Cseres erdő; e] D, 1. — P. sz. „cserfás erdő". 81. Kok-főd D, sz, 1, akácos. Koch nevűnek volt itt földje. 82. Lovas-rét [K8/c: ~; r K9: ~; e, r, sz KIO, T, P: ~; r] S, Vö, r. 83. Pap-erdő D, e. Uradalmi erdő volt régen. Ebből kapott fát a falu papja. 84. Kerittés, -be [K9: Kerítés; e, r, sz] Ds, Men, S, sz, r. Kerített hely volt. 85. Kopaszka, '-ba [K8/c, KIO: ~; sz, sző T: ~ dülő; sz] D, 1, sz. Kopár hely. Az adatközlők nem ismerték: 20. K9: Paronicza — 25. K9: Megyfákná — 30. K9: Pusztakert — 31. K9: Nagyszélfő — 39. K9: Csapás — 45. K9: Szálásike — 46. K9: Temetőcser — 56. K9: Högyös erdő — 64. K9: Bazso. Nem tudtuk lokalizálni: K8/c: Gyalog fenyős; 1 — K8/c: Parlag szöllök alja; 1. Az írásbeli nevek forrásai: K7 = 1859: BmT 98. — K8/a = 1814: BiÜ 328. — K8/b == 1859: BiÜ 329. — K8/c = 1859: BiÜ 330. — K8/d = I860?: BiÜ 331. — K9 mm 1852: BmK 126. — KIO = 1857: BiK 93. — K12 = 1865: Kat. színes birtokvázrajz — K16 = 1883: KT 5560. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötték: Takács Imre tanácselnök és dr. Pesti János főisk. docens. — Adatközlők: Csizmadia Ferenc 32, Csizmár Jenő 49, Farkas Gyula 42, Maza László 84 é. 50. MAGYARHERTELEND Hörtelend, -ön, -rü, -re, -i: Hertelend, -en, -rü, -re, -i: n. Hërtlën, in, uf, fun Hêrtlën 'hertelendi' [BC1 : Hertelendy BC7, 8: Hertelend SchQl—7, 9, K8, 9, 10, 12, P: Magyar-Hertelend K2: Herdelend K3: Hertelend SchQ8: MagyarHörtelend K12: Nagyhertelend Hnt, Bt, MoFnT2 : Magyarhertelend] — T: 1125 ha/1954 kh — L: 640. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott helység volt. 1687-ben még 3 család lakta, majd rövidesen pusztává lett. 1760 körül magyarok népesítették be, és rövidesen megjelentek az első német családok is. A németség arányszáma lassú ütemben nőtt. A 19. század közepén arányuk 30%, 1920-ban 48% volt. 1930-ban 357 magyar, 221 német és 13 egyéb anyanyelvű lakta; 1970-ben a lakosság anyanyelve magyar. — P. sz. ,,[a falu] vidéke: Hegy Hát... [a falu] neve még: Magyar-Hörtelend, hogy megkülönböztessék ugyané megyében levő Horváth-Hörtelendtől. Az Uraság fa Pécsi Szeminárium] Nagy-Hörtelendnék. nevezte attól fogva, miolta ennek határából egy darabot Németh kis házasoknak kiosztottak, s ezen új felépítményt Kis-Hörteiendnek nevezték. — Elpusztulván a régi falu 1564 tájban, puszta maradt a hely 1738-ig... a régi falu távolabb a Toponya (?), Tassonya (?) nevű dűlőnél volt". — Minthogy korábban a község lakossága többségében magyar volt, a 19. századi írásbeli nevek magyar elnevezőktől származnak. Néhány német név a kishertelendi határra és közvetlen környékére vonatkozik; bizonyítván azt, hogy Hertelendről a német kisházasok (zsellérek) 1870 körül telepedtek át Kishertelendre. A hely ma Magyarszék része. (Lásd ott is!) Magyarhertelend [1542: Hertelend: Csánki 2:490]. A Hertelend hn. szn.-i eredetű: a hirtelen mn. -d képzős származéka rejlik benne. A Magyar- [1882: Hnt. 315] előtag a közeli Horváthertelend-től való megkülönböztetésre szolgál, és a lakosság nemzetiségével kapcsolatos. (FNESZ. 281., 396) 1. Gyógyfürdő: Fürdő, -be: Igaz, -ba [Hiv. Termálfürdő, Szabadság strandfürdő] Gyógyhatású termálvizéről híres fürdőhely. Valamikor itt erdő volt, tölgy- és bükkfákkal. Az erdőirtás után legelő (delelő) Igaz néven. A fürdő