Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás
Az adatközlők nem ismerték: 18. KI : Bikák szele ut — 20. KI: Zakinya Part Széle — 23. KI—5: Ember ölés — 24. KI—5: Nagy Gyák, Nagy ágfi — 26. Tk: Irtás, Irtási mező — 28. K2: Szakadany, Szakatak, K8/a: Szakadáti rét — 29. K2: Kis Kőssy, Kis Kősé, K3—5: Kis Güss Tk: Kis Güzs P: Kis Güts — 36. K2: Nagyági Csörge — 39. K2: Nagy Gyak K2: Pallankos, Pallangos — 40. K3, P: Szómba — 44. P: Pusztásrét — 47. K3—5 : Szopogatu, Szopogati 48. P: Dávidföld — 50. K2: Herrschafflicher Trett blaz — 54. K2: Weko Irtás, Büko P: Bikiirtás — 59. KI: Kősorossa — 63. K2: Kues Mező — 65. K2: Das Weingebürg — 66. Tk: Templom Utján — 67. K3: Pascum — 68. K2: Kis Mező — 69. KI: Ráczok uttya — 72. K2: Kiss Manók — 76. K3—5: Kövess Föld — 80. K2: Szállás feld — 87. K2: Toboka — 88. K2: Pik Szállás — 89. K3—5: Szállás Rétek — 90. K2, 3, 5: Ratz Szöllő, Rácz Szőlő — 91. K3—5: Nagy Irtás — 100. K2: Das Weingebürg K2—5: Vú hegy — 102. K2—4: Cser Katt — 105. K9: Nagyirtás — 108. K9: Sopoktető — 110. KI: Kis Sós Tó — 111. KI—3, 5: Fönyös föld. Nem tudtuk lokalizálni: Tk: Uradalmi birtok Tk: Lelkész földje Tk: Tanito földje Tk: iskolaház telke Tk: Zsellérek telke Tk: Molnár telke Tk: Községi legelők Tk: Kilenczed alatti szöllök Tk: Kihagyott földek Tk: Korcsma telek Tk: Pajtás kert Tk: Káposzta föld Tk: Szöllök alatt Tk: Szállások között. Az írásbeli nevek forrásai: KI = 1757: ML. fasc. 93. No. 20. — K2 = (1782) : GT. 112, GT. 129. — K3 = 1797: DMT. 19, I— II. — K4 = 1854: DMT. 19/b. — K5 = 1862: DMT. 19/c. — K7 m 1859: BmT 120. — K8/a = 1859: BiÜ 699. — K8/b = 1862: BiÜ 700. — K9 = 1853—55: BmK 249. — K12 = 1864: Kat. térkép — Tk. — 1862: Telekkönyv (a BiÜ melléklete) — P: 1865 — MoFnTl: 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: dr. Swierkiewicz József tanár, dr. Pesti János főisk. docens. — Adatközlők: Cseh Lajos 45, Jernovics György 58, Kaposi Imre 14, Kelemen István 66, Lakatos Ildikó 14, Papp István 16, Pusch Keresztély 72, Rudi János 64, Ruppl Piroska 14 é. 44. KISBESZTERCE Beszterce: Besztörce: Bisztrice, '-be, '-ru, '-be; '-n, '-rü, '-re: Bisztrica, '-ba, '-ru, '-ba; besztörcei, bisztricai [BC1: Bisuicze BC4, 6—8, SchQl—6, 8—9, K7, K8/a, K8/b, K9, K12, T, P: Bisztricze BC5: Bisztricse BC3, 4, SchQ7: Bisztrice Hnt, Bt, MoFnT2: Kisbeszterce] — T: 749 ha/1301 kh — L: 170. Bisztric (Káldy-Nagy: 39) a török hódoltság alatt valószínűen folyamatosan lakott helység volt. A 18. században is magyar nyelvű volt a lakossága. A 19. században és századunk elején néhány német anyanyelvű család költözött a faluba. Lakossága 1930 körül ismét teljesen magyar. 1930-ban 267 magyar anyanyelvű lakosa volt; 1970-ben 162 magyar és 8 német anyanyelvű lakta. — A dűlőnevek alapján megállapítható, hogy a községnek valamikor szerbhorvát lakossága is lehetett. A jelenlegi magyar anyanyelvű lakosság a szerbhorvát eredetű földrajzi nevek jelentéséről nem tudott felvilágosítást adni. — P. sz. a falunak „Csak mindenkor Bisztricze volt a neve. Bisztricze jó fehér és vörös bora után elhirhedett". — Fcs.: „Bisztricei búzás mókusok" — mondják a környéken, mert a kisbesztercei gyermekek gyakran fogtak mókust a közeli erdőkben. — Fcs.: Bakócán „Bisztricét Répapusztának is mondják". — Fcs.: Egy besztercei gazdának volt két malaca. Este mindig kipofozta őket, mert egyik sem akart „szerül" feküdni. (Berze Nagy: II., 402.) — Fcs: Kisbesztercén a vak csikót bekötötték a kamrába, hogy egerésszen. (Berze Nagy: II., 402.) — Fcs.: „Emöhetsz Bisztricébe embörségöt tanúni." Kisbeszterce [1542: Byztrice: Reuter: BarKözTel. 135.] A Beszterce hn. déli szláv eredetű; vö. big. EnCMpHija hn.; szb.-hv. Bístrica hn.; szín. Bistrica hn. Ennek előzménye az ősszl. * bystrica 'gyors folyású (és ezért többnyire tiszta, átlátszó vizű) patak, foly'. A Kis- [1907: Hnt. 506.] előtag megkülönböztető szerepű, és a falu csekély kiterjedésére utal. (FNESZ. 338.)
